EGY KÖRBEBETONOZOTT, FESZÍTETT VÍZTÜKRŰ MEDENCÉT AKARUNK VAGY A BALATONT?

24.HU
Szerző: MÁZSÁR TAMÁS
2018.09.02.

Az elmúlt időszakban többször is foglalkoztunk azzal, hogyan vált a NER játszóterévé a Balaton, arról viszont kevesebbet írtunk, hogy a természetre milyen hatással van például a rohamosan növekvő vitorláskikötők száma. Többek között erről beszélgettünk Dr. Weiperth Andrással, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársával, az F6 Fenntarthatóságért Egyesület szakértőjével, aki szerint településekhez kötött 10-30 fős, tájba illő vitorlás és horgászcsónak kikötők kellenének, de azt is elmondja, mit tehetünk a Balaton védelméért.

Ott volt tavaly ősszel azon a közmeghallgatáson, ahol sokan tiltakoztak a siófok-szabadifürdői Aranypart szabadstrandon tervezett magánjachtkikötő ellen. Miért szólalt fel akkor? Mi ezzel a gond?

A beruházással valószínűleg egy illegális területfoglalás valósulna meg, mert többméteres parti sávot kellene kisajátítania az Álmai nyaralója apartmanok tulajdonosának, a Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek ahhoz, hogy minden az elképzelései szerint valósuljon meg. Amennyiben az engedélyeket megkapják, akkor később várható, hogy a hajók és az infrastruktúra védelme érdekében lezárják a területet, és úgy kezelik, mintha a sajátjuk lenne.

Minden kikötő rossz, amit a Balatonnál építenek?

A Balatont úgy kell elképzelni, mintha négy különböző tó lenne, négy medencéből áll: a siófoki, a szemesi, a szigligeti és a keszthelyi. Sok tekintetben a négy medence különböző víztestként értelmezhető, külön vízfizikával és -kémiával, esetenként külön növény- és állatvilággal. A keszthelyi medencébe például a Zala mellett számos jelentős vízhozamú befolyó folyamatosan szállítja a hordalékot, ezért még szélcsendes időben is sokszor csak fél méter mélyre lehet lelátni, míg mondjuk a siófoki medencében másfél-két méter a leláthatóság tartós szélcsendes időben...

ITT OLVASHATÓ