CSAK KAPORÉRT, PETREZSELYEMÉRT MENTEM A PIACRA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2018.09.23.

– Mit pufog itt összevissza, én magyar vagyok, nem kell ide… – Magyarnak magyar, csak hülye papagáj!

Villámvásárlást terveztem a piacon. Csak kaporért és petrezselyemért mentem. Az úgy tíz perc. Végül egy óra lett belőle. Nem vettem meg a kereskedők árukészletét, ennél olcsóbb, ám nagyon elgondolkodtató lett ez a kiruccanás. Emberi. Nem zöldségekről, gyümölcsökről szólt. Már a kezdet igen életszerűre sikerült a hétköznapi zsongásban. Hallom a csendtörőket: – Az Orbán a legnagyobb magyar államférfi! – Maga nem normális, az a fickó kirabolta az országot! – Hol él maga ember, élünk és virulunk, megvéd minket azoktól a szemetektől. – Ó, Istenem, hány migránst látott életében? – Nem az a lényeg! – Mondja, hányat? – Mit pufog itt összevissza, én magyar vagyok, nem kell ide… – Magyarnak magyar, csak hülye papagáj!

Ez volt, amit még hallottam. Nincs balhés időm. Csak kaporért és petrezselyemért mentem. Megkerestem a nénit. Utoljára kora nyáron láttam, akkor kerti paradicsomot kínált. Nagy kincs volt a boltok színtelen, szagtalan, ízetlen paradicsomához képest. Picike helyet kapott a szomszédtól a portékáinak. Annak a kevésnek, amit néha-néha fölpakolt a kertjéből. Csak amennyit cipelni tudott a buszon. Most egy kilónyi körte, két üveg meggybefőtt, kosárkában szilva, és amiért mentem, „terpeszkedett” a betonlapon. Fiatalemberrel beszélgetett: – Most tessék mondani, mire számítsak? A kisfiam elsős, alig látom, három műszakban dolgozom, az asszony otthon van, a szüleim nem élnek, az anyósom és az apósom nagyon beteg, ők is ránk maradnak. Két dolgos kezem van, mégsem megyünk semmire. Lakás? Autó? Ugyan. Itthon ez csak álom. Ennek az országnak nem itt kéne tartania, és nekem sem. Nem zavarom Erzsike néni, csak látni akartam, jól van? – Jól fiam, vidd el az egyik üveg meggyet a kisfiadnak, ajándékba adom. – Szó sincs róla – tiltakozott a férfi. Intett, és gyorsan elment. A következő vásárló arról panaszkodott, hogy harmadszor megy a szemészetre, mert hiába ül ott órákig, be sem hívják. Egy óráig haza kell érnie, jönnek az unokák hozzá. Nála laknak, mert a szüleik szüretelni vannak Spanyolországban. Nehéz, nagyon nehéz. Puszi, rohanok, csak látni akartam...

ITT OLVASHATÓ