BEVEZETÉS A KAPITALISTA DEMOKRÁCIÁBA

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.09.22.

Ahhoz, hogy emberek stabil közösséget alkothassanak, kell olyan erkölcsi rendnek léteznie, amely a "jó élet" közösen elfogadott elképzelésén és gyakorlati értelmén alapul. Elismerem, ez -- amennyiben megegyezéssel számol az jó élet és az erkölcsi rend értelmét illetően -- meglehetősen modern felfogás, hiszen feltételezi mindenki személyes illetékességét nemcsak a saját életével, hanem a közösséggel kapcsolatban, de nem ismerem ennek komolyan vehető alternatíváját, tehát maradjunk ennél. Mármost én azt gondolom, hogy ez az értelem kifejezhető abban, hogy mindenki a saját felfogása alapján akar élni (illetve, ha nem így akar, azt is maga dönti el), és egyszersmind mindenki tudomásul veszi, hogy a többi ember szemében azzal arányban nő a személyes értéke, hogy alkalmazkodik-e valamiféle közös értékrendhez és/vagy hasznot hajt-e a közösség számára. Lehet valaki a maga szemében kirívóan értékes (pl. nagyon okos), de ha nincs ennek kifejezhető jele (pl. nem nyilatkozik elismerten nagyon okosan bonyolult kérdésekben, nem szerez Nobel-díjat stb.), akkor úgy tekinthetjük, hogy az esze megmaradt magánhasználatban (a közösségnek nincs alkalma elismerni) vagy maga nem ismeri pontosan az eszesség kritériumait (ne adja Isten, valójában buta, mint a tök). Valaki értékessége (egyszerű vagy bonyolult, pl. utólag megszerzett vagy nagyon speciális értékrenddel/funkcióban lemért) közösségi elismerés tárgya, vagy nincs...

ITT OLVASHATÓ