Szerző: Tarski
2018.09.26.
Néha az ember nem tudja, hogy sírjon, vagy inkább nevessen a politikusok rossz húzásai miatt, miközben úgy saját magukból, mint pedig a hívőikből bolondot csinálnak. Az előbbi, tehát önmagukból történő bolondcsinálás még megteszi, mert a politikus rákényszerülhet arra, hogy félrevezesse a jó népet, ezt sokszor megteszik is, amit sokan bevesznek. De annak nem látom az értelmét, hogy a saját támogatóikból miért csinálnak bohócot, hiszen rájuk még a későbbiek során még szükségük lesz, ha egyáltalán a politika harcterén akarnak vitézkedni.
Azt gondolom, hogy Gyurcsány Ferenc megint egy olyan dolgot tett, ami csak rontott a DK eddig is rossz megítélésén, s egyáltalán azon lehet csodálkozni, hogy még mindig voltak olyanok, akik ész nélkül követik a mára már elhiteltelenedett politikust. Amint azt tudjuk, óriási örömmámor uralkodott el a hazai balliberális oldalon a Sargentini-jelentés elfogadása után, ami szintén elgondolkodtató, mert akárhogyan is nézzük, ez végeredményben Magyarországot és nem Orbán Viktort marasztalta el. De most nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a balliberális oldal egyből szervezett egy hatalmasnak gondolt tüntetést Budapestre abból a célból, hogy önmagukat fényezzék és sárba tapossák a hatalmat, vele együtt hazánkat is. Ez ugyan még kellő érdeklődőt vonzott is, és volt elég nagy tömeg ahhoz, hogy a felszólaló politikusok érezhessék azt, hogy léteznek még támogatóik, akik bedőlnek nekik. Itt fogalmazódott meg a DK elnökének az a gondolata, hogy ezt a tüntetést permanensé lehet tenni, és harcba hívta az ellenzéket. Talán a permanens forradalom képe tárulhatott fel benne, aminek korábban még volt létjogosultsága és történelmi jelentősége is, de mára ez már kiüresedett és elveszett. Ám időközben kiderült az, hogy míg a korábbi tüntetésen az MSZP és a Párbeszéd párt politikusai és támogatói jelen voltak, addig ezen a permanens forradalmi tüntetésen már nem kívántak részt venni. Így történhetett meg az, hogy szinte kizárólag a DK szimpatizánsai voltak jelen az Alkotmány utcára tervezett megmozdulásokon. Ez azonban távolról sem volt permanens, mert a tervezettől eltérően csak hétköznap délután öttől tízig tartott. Sőt, ahogyan csökkent a résztvevők száma, úgy változott meg a helyszíne is, mivel hátrahagyták a fővárost, és Szegeden próbálták folytatni. De itt is csődbe fulladt a vállalkozás, és csupán rendzavarást lehetett feljegyezni az utókor számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.