Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.09.13.
A biztonság kedvéért jegyezzük meg, hogy Magyarországon a tévesen ellenzékinek hitt kollaboráns pártok és a feltűnést vagy karriert kereső más szervezők is, mindig gondosan ügyeltek arra, hogy féken tartsák a spontán véleménynyilvánítást, az Orbánnal szembeni jogos haragot és a “tüntetésnek” nevezett nyavalygásokat belekonszolidálják a rendszer keretei közé. Ezzel jó szolgálatot téve Orbánnak és bandájának. Lám, demokrácia van. A kabaréba illő legjobb “utolsó mondata” ezeknek az áltüntetéseknek: “találkozunk egy hét múlva”.
Ez alól egyetlen kivételt említhetünk, a CEU-tüntetések kezdeti szakaszát, amiből bármi lehetett volna, ha az élére nem tolakszik Gulyás Márton és egy techno-buli keretében az egészet meg nem fojtja. Abban a két hétben jó érzés volt magyarnak lenni, amikor zúgott a spontán “Orbán takarodj!” és a “Bajszos szar”, és nem volt egyetlen pojáca sem, aki az egészet lecsavarja. Az ilyen megmozdulások elvezethetnek a rendszer megdöntéséhez.
Amikor a jól fizetett kollaboránsok (akik legitimációja és hazaárulása nélkül nem létezhetne Orbán rendszere, s akik azért aggódtak még a Sargentini-jelentés elfogadása előtt is, hogy mit szól az orbánista-mészáros gyűlöletpropaganda média, ha “igennel” szavaznak, s akik szégyenszemre majdnem “nemmel” szavaztak) szerveznek tüntetést majdnem egy hétre rá, hogy Európa elítélte az Orbán-rendszert (anyám borogass!), akkor vajon mit várjunk?
Amikor elolvassa az ember, hogy Karácsony Gergely már megint az ő “egyeztetéseikről” beszélt, amikor megint kezdődik a cirkusz, ez a baromi körülményes “összefogósdi”, amit már jól ismerünk, az elvtársak átbeszélik, megbeszélik, előkészítik, csak köpni támad az embernek kedve.
Csak annyit kellett volna mondani a jelentés elfogadásának napján, hogy mindenki jöjjön az utcára, mi is mondjunk “igent” arra, hogy Magyarország nem jogállam, hanem egy őrült ember hűbérbirtoka, kisajátított tulajdona, ahol szolgák és csak megtűrt alattvalók vagyunk saját hazánkban. És menni kellett volna a Kossuth-térre a nagy egyeztetések nélkül. Látjuk magunk előtt, ahogy ezek kidekázzák, ki beszélhet, ki nem, mennyit, s ki előbb, ki később?
Nem akarjuk az Orbán-fasiszták módszereit propagálni, de el tudja valaki képzelni, hogy mi lett volna fordított esetben, ha a liberális demokratikus kormányzás alatt történik ez, hogy Magyarország a világ szemétdombjára kerül, megbélyegzik, gyakorlatilag diktatúrává, nem demokráciává nyilvántják? Ennél kevesebbért is felgyújtották Budapestet. Gyújtogatni nem kell, de véleményt nyilvánítani, az emberi méltóság mellett kiállni viszont kötelező.
Jön a hivatalos ellenzék, sajtótájékoztatót tart, nem kis utógyújtással, ahol a borotválkozni sem képes MSZP-s pártelnök, aki megbízható hírek szerint a Fidesz választása volt, s jól belesimítja a pártját a NER-be, mellette a bénázásban világbajnok Karácsony, csatlakozik hozzájuk a kollaborációban lényegét veszített DK, és elkezdik “szervezni” a tüntetést. Egek.
Az a tüntetés, amit szervezni kell, elvtársak, egy kalap szart nem ér, és azt bizonyosan látni is fogjuk vasárnap: a lefizetett, korrumpált álellenzék nyafogását, európai értékek melletti dögunalmas dumáját, alattvalói beszariságát, amit egyébként minden nap előadnak. Ezért nem kell tüntetésre hívni és odabolondítani még nem tudjuk hány embert, aki megint csak csalódottan fog távozni, mert emberes, férfias, hiteles, őszinte megnyilvánulást nem hall.
Ez a tüntetés megint a jogos felháborodás letekerése, mederbe terelése, és konszolidálása lesz, mert hiányzik belőle a spontaneitás, az őszinteség, a reflexszerűség. Lejáratódott és lelkileg kiüresedett hivatalos ellenzéki politikusok kötelességüknek érzik, hogy az európai értékek mellett kiálljanak, miközben az egész tevékenységük, amivel legitimálják Orbánt és a rendszerét, tagadja az európai értékeket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.