BARTUS LÁSZLÓ: DEMSZKY DÍCSÉRETE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.09.26.

Interjút adott Demszky Gábor a 24.hu riporterének, aki nem igyekezett valami jó fényben feltüntetni a volt SZDSZ-es főpolgármestert, akivel személyesen soha nem voltam jóban, mert fővárosi ügyekről ritkán írtam. Mégis egy olyan ember karaktere jelent meg, akivel a legmélyebben együtt lehet érezni. Demszkyben egy őskarakter jelent meg előttem. Talán későn, de megszerettem Demszkyt. Vagy csak nem ismertem eddig.

Demszky Gábor, az ősdemokrata ellenzéki ugyanis láthatóan nagyon ki van borulva. Javára szól, hogy ezt nem leplezi, hanem nyers őszinteséggel vállalja. Szemben kortársaival, akik egész jól elvannak egy vérforraló, megalázó, az emberi méltóságot sárba taposó, mocskos és alattomos diktatúrában. Akik úgy élnek, mint hal a vízben, és mentegetik a rendszert.

Mint akár a riporter is, aki az egész interjúban sokat szemtelenkedik Demszkyvel, akit ez láthatóan nem érdekel. Demszkyt emészti és kiborítja a sunyi hazudozásokra épülő Orbán-rendszer, s ha nem szereti meg a brémai tanári állást, ami talán mentőöv a szorult anyagi helyzetében, kész arra, hogy bármilyen formában visszatérjen a politikába. Tenni akar.

Demszkyék megdöntötték a Kádár-rendszert, hiába gúnyolódik a riporter, hogy a szovjet rendszer omlott össze, a Szovjetunió adta meg magát. Amikor az oroszok feladták, volt itt néhány hiteles ember, akik szembeszálltak a diktatúrával. Ezt akkor tették, amikor a nagy Vörös Hadsereg az országban volt. Csak egy váratlan fuvallat a Kremlben Szibériáig vihette volna őket. Utánuk jöttek a sumákok.

Demszky Gábort hitelesíti a múltja. Nem a levegőbe beszél, amikor ezt mondja: “annak idején szintén nem fogadtuk el legitimnek a rendszert, elmentünk a falig, vállaltuk a börtönt, megtörtént, vállaltuk a házkutatásokat, megtörtént, vállaltuk az útlevélvesztést, megtörtént, vállaltuk az állástilalmat és a követést meg a lehallgatást, mind megtörtént, és azt is vállaltuk, hogy időnként megvertek az utcán. Ma ennek a töredékét sem vállalja az ellenzék.” A töredékét? Semmit. Ellenkezőleg, legitimációt adnak, kollaborálnak, a pénzért.

Mit kéne csinálnunk? – tárják szét képmutatón a kezüket a mai “ellenzékiek”, miközben itt vannak köztük az elődök, a példák, akik igazi hősök voltak, a mostaniak pedig pojácák. Az, ahogy Demszky beszél az Orbán-rendszerről, az egyedül elfogadható, egyedül emberi, és egyedül tisztességes. “Meg kell ölni a fenevadat”, mondja, és mellbevágóan igaza van. Így beszél egy bátor és egyenes ember, aki nekiment a szovjet világrendszernek is. Emezeket pedig a képviselői fizetésemelés érdekli, amivel szándékosan megalázzák, kompromittálják őket, amit észre sem vesznek.

Demszky Gábor tudja, miről beszél, és egy élet a fedezete, a börtön, a meghurcolás, verés és valódi üldözés. Őt nem tévesztik meg a nyálas megélhetési politológusok elméletei arról, hogy ez egy “hibrid-rendszer”. Nagy József felmondja neki a legaljasabb, legmocskosabb és legkorruptabb dumát, hogy csak “lejt a pálya”, de “ez demokrácia”, “nem Kádár-rendszer”.

Dehogy demokrácia, horkan fel Demszky. “Már csak azért sem demokrácia, amiben élünk, mert az ellenzék idomult a rendszerhez, partner ahhoz, hogy demokráciát játsszunk ott, ahol nincs demokrácia.” Micsoda éleslátás. Nem Orbánék szemétségéről beszél, az ellenzék idomulását kárhoztatja, ez mutatja meg, hogy ez nem demokrácia, ahol ilyen ellenzék van. Mély megközelítés, és nagy igazság...

ITT OLVASHATÓ