Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.09.21.
Héjjas Iván a Tanácsköztársaság bukása után, a fehérterror idején Orgovány környékén szervezett megtorló akciókat, olyan embereket – zsidókat és nem zsidókat egyaránt – hurcolva el csapatával, akiket 1920. június 6-án az orgoványi erdőben kivégeztek.
1927–1931 között már a nyíltan szélsőjobboldali, fajvédő Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt programjával lett a kunszentmiklósi kerület országgyűlési képviselője, 1938–1939-ben pedig – a Horthy-kormány által a trianoni revíziót dédelgető elképzelések árnyékában – a kárpátaljai gerillaakciókat végrehajtó Rongyos Gárda osztagparancsnoka és egyik vezetője volt, a Felvidékre betörő csapataival pedig különösen kegyetlen módszerekkel félemlítette meg a helyi zsidó lakosságot.
Az Orgoványnál a „haza érdekében harcoló sereg” egyébként nem más volt, mint terrorkülönítmény, Héjjast, aki a szovjetek elől még 1944-ben Spanyolországba menekült, 1947-ben parancsnokaként a gyilkoló osztagnak hatvanhat áldozat elhurcolása, megkínzása és megölése miatt távollétében is kötél általi halálra ítélték.
Héjjas Iván és társai népbírósági perének anyagait itt lehet elolvasni.
Nem újdonság, hogy a Fidesz-KDNP 2010 óta – győztesként, mi másként? – lényegében újraírja a magyar történelmet, méghozzá úgy, mintha az elmúlt 70 év meg se történt volna. A Horthy-kultusz számtalan megnyilvánulása után tehát a sorban egy antiszemita gyilkos rehabilitálása következik.
Tavaly januárban egyébként még a Betyársereg tisztelgett Héjjas („Példaképünk”) Iván születésének 127. évfordulója előtt. Úgy tűnik, az antiszemitizmus csökkenése közepette ez már a magyar kormány legfelsőbb köreiben sem kellemetlen.
Nekünk viszont fájdalmas.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.