AZ EP MEGTUDTA, MILYEN A MAGYAR GÓGYI

INDEX
Szerző: KUGYELA TAMÁS
2018.09.14.

A kormány jogi érvei egyáltalán nem olyan szilárdak a Sargentini-szavazás ellen, mint amilyen magabiztos a csalást kiáltó kampány. Viszont elég nagy baj, hogy az Európai Parlament egyáltalán teret engedett a bizonytalanságnak. Átnézzük, hogy mi történt eddig a háttérben, miről szól a jogi vita, és milyen lehetőségei vannak a kormánynak, hogy megtámadja a szavazás eredményét.

A Fidesz kampányüzenete szerint az Európai Parlament (EP) csalt a Sargentini-szavazásnál, mert nem számította be a tartózkodásokat a leadott szavazatok közé.

Igaz ez? Természetesen nem, az Európai Parlament nem csalt. Viszont kétségtelen, hogy van egy fél mondat az EP eljárási szabályzatában, amibe bele lehet olvasni egy ellentmondást, és ez már elég volt ahhoz, hogy halálkomoly jogi vita kerekedjen a tartózkodások számításából.

Az Európai Parlament 66 éve működik. Egészen abszurd, hogy ez a kérdés most lett vitatéma. És hihetetlen, hogy egy ilyen banális kérdésre összpontosul a figyelem annak a jelentésnek a kapcsán, amelyik a magyar jogállamiság hibáiról szól, és amellyel egyébként a Európai Parlament elsöprő többsége egyetértett. Mégis ez történik, sikerült bizonytalanságot teremteni a szavazás körül nemcsak otthon, hanem a brüsszeli sajtóban is...

ITT OLVASHATÓ