Szerző: PuPu
2018.09.15.
A téma mostanában mindenfelé Orbán nemzetközi szereplése, mely meglehetősen gyászos volt, de már megint magához ragadta a kezdeményezést, és a szavazás eredményének meghamisításáról beszél.
Meg arról, hogy a magyar kormány, - mely egyébként személyesen őt jelenti, mint ahogy a "magyar emberek" kifejezés is, nem fogadja el a szavazás eredményét.
Sag schon, nem fogadja el, és akkor mi van?
Ha egyszer megindul Magyarországgal szemben a rettegett eljárás, amelynek eredménye akár a pénzcsap elzárása is lehet, akkor oly mindegy, hogy mit fogad el Orbán és mit nem.
Már megint minden hülye szembe jön vele az autópályán...
Azt hiszem, elsikkad emellett, hogy tovább akarja csavargatni a szegények nyakán az általa rátekert kötelet.
Mikor nem a migránsokon siránkozik a társadalom, akkor első helyen az egészségügy áll, melyet legutóbbi bejelentése szerint Orbán meg akar reformálni, nevezetesen el akarja választani az állami és a magán-egészségügyet, mely utóbbi tulajdonképpen nincs is, hiszen az emlékezetes népszavazáson éppen ő és pártja kampányolt azzal. hogy nem adják magánkézbe a magyar egészségügyet.
Ennek utána ma már mindenki rákényszerül, hogy magán-szolgáltatót vegyen igénybe, ha tud róla, ha nem, hiszen gyakorlatilag mnden modern képalkotó eljárás magánkézben van, csak éppen kényelmesebb állami segítséggel elfedni ezt a tényt, mint bevallani, hogy a leletekért nem a zsebünkből, hanem adóinkon keresztül magáncégeket finanszírozunk.
Ez a modell terjed más, gazdaságosan üzemeltethető területeken is, a dialízis-centrumok zöme sem állami működtetésű, és a laborok is erre a sorsra jutnak.
Az orvoshiány elképesztő, a várólistákkal is arrafelé terelik a beteget, hogy magán-szolgáltatást vegyen igénybe, mert egy rák-gyanú esetén senki nem szereti megvárni a távoli időpontot, míg sorra kerül.
Az orvosok is maszekolnak - az állami intézményben elvégeztetik a számukra szükséges drága vizsgálatokat, aztán a magánrendelésen közlik a diagnózist és beszedik az árát - és ez így megy évtizedek óta.
Most majd lesz hivatalos magán-egészségügy is, és végre talán a társadalombiztosításnak nevezett állam finanszírozni fogja a magán-kórházakat is, szektorsemlegesen, éppen annyit ad nekik kezelésenként, mint az állami intézményeknek.
Természetesen oda szegényember be nem fog jutni, hiszen a költségtérítéses rendszert megfizetni soha nem lesz képes.
Oda fogunk jutni, ahol a fogorvoslás tart, ahol a betegnek fizetni kell, ebből kifolyólag a legtöbb magyarnak mára már több a füle, mint a foga...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.