ANNYI AZ ÚJ ÁLLAMI GONDOZOTT, HOGY A RÉGIEKRE SE PÉNZ, SE EMBER NEM JUT

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2018.09.28.

Az állam évről évre egyre több gyereket emel ki a családjából, és küldi őket nevelőszülőkhöz vagy gyermekotthonba. Közben egyre kevesebben maradnak utógondozásban, ami az állami gondoskodásban felnőtt, 18 évesnél idősebb fiatalokat segíti. Így sokan védőháló nélkül maradnak, könnyen bajba kerülnek, és végső esetben akár az utcán is találhatják magukat. 

Miközben tömegével veszik ki a gyerekeket a családból, alig jut erőforrás az állami gondozásban felnőtt fiatalok segítésére. Egyre kevesebb 18 éves marad utógondozásban, pedig ideális esetben ez sokat segíthetne abban, hogy ne kövessék el a szüleik hibáit, és a mindennapi élet nehézségeivel is könnyebben megküzdjenek. Így sokan védőháló nélkül maradnak, könnyen bajba kerülnek, és végső esetben akár az utcán is találhatják magukat.

Az állam évről évre egyre több gyereket emel ki a családjából, és küldi őket nevelőszülőkhöz vagy gyermekotthonba. Ez egy tíz éve tartó folyamat, amelynek az okaival többször foglalkoztunk már az Abcúgon. Hozzájárul, hogy
a családgondozással foglalkozó szakemberek túlterheltek és tehetetlenek,
rendfenntartásra használják a segítő szakmákban dolgozókat,
a rendszerhibák sokszor emberi rosszindulatba és jogtalan gyerekkiemelésekbe csapnak át,
és sokszor egyszerűen szegénység miatt vesznek ki gyerekeket a családjukból, amit már az alapvető jogok biztosa is észrevett,Nógrád megyében pedig zajlik is egy per ebben a témában.

2007-ben még 21 ezren, tavaly pedig már több mint 23 ezren voltak állami gondoskodásban, és ha így haladunk, hamarosan elérhetjük a kilencvenes évek 25 ezres számait. Ha korcsoportonként nézzük, az elmúlt tíz évben a legkisebbek, vagyis a 0-3 évesek száma nőtt leginkább rendszerben, majdnem megduplázódott. Közben egyre kevesebben maradnak utógondozásban, ami az állami gondoskodásban felnőtt, 18 évesnél idősebb fiatalokat segíti...

ITT OLVASHATÓ