A MENEKÜLTVÁLSÁG KEZELÉSÉRE VETIK BE A FELTURBÓZOTT HORVATH-ÓRÁT

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2018.09.07.

Kriminalisztikai szakértők szerint itt az ideje a módszer kifejlesztője, Steve Horvath amerikai genetikaprofesszor után csak Horvath-óraként emlegetett epigenetikai életkor-meghatározást bevetni az Európába érkező menedékkérőknél. Bár a Düsseldorfi Egyetem kutatói májusban még tanulmányban keltek ki a szerintük gyerekcipőben járó módszer gyakorlati bevezetése ellen, azért vált hirtelen időszerűvé annak alkalmazása, mert egyre több menedékkérő vallja 18 éven alulinak magát, hogy kiváltságos bánásmódban részesüljön.

Először a németországi Hildesheimben végeztek el ilyen tesztet: a Stern magazin riportja alapján a magát fiatalkorúnak valló menedékkérő vérmintáját az epigenetikai teszteléssel foglalkozó Zymo Research kaliforniai laboratóriumába küldték, ott pedig 99,999 százalékos valószínűséggel megállapították, hogy a menedékkérő elmúlt 18 éves, sőt a teszt 95 százalékos pontossággal becsülte meg, hogy életkora 26,4 és 29 év között van.
Kényes téma, de pont ezért kötelessége beleszólnia a tudománynak

Németországba több mint 1,5 millió menedékkérő érkezett 2014 óta, közöttük legalább félmillióan vannak, akiket fiatalkorúként regisztráltak. A 18 év alattiak amellett, hogy jobb ellátásban részesülnek a procedúra alatt, nagyobb eséllyel kapnak menedékjogot (amely után családtagjaik is könnyebb helyzetbe kerülnek) és az esetleges bűnügyeiket is enyhébb ítéletek követik.

Ezen előnyök miatt a Nature friss cikkében több tudományterület képviselője hívja fel a figyelmet a minél pontosabb életkor-meghatározási módszerek bevezetésére. Bár Denise Syndercombe-Court, a londoni King's College igazságügyi genetikusa szerint a menedékkérelmi eljárásokba beavatkozó tudományos módszerek kifejlesztésétől joggal ódzkodnak a kutatók, a Koppenhágai Egyetemen oktató kollégája, Niels Morling szerint pont az ilyen döntések súlya miatt kötelessége a tudományos világnak a törvényt szolgálni.

Thomas Pogge, a Yale Egyetemen globális igazságügyet oktató politikai filozófus ráadásul arra is rámutat, hogy az ilyen módszerek akár a bevándorlásellenes közhangulatot is képesek lehetnek csillapítani, mivel a hatóságok ezzel azt tudnák kommunikálni, hogy kezelni tudják a kérdéses helyzeteket...

ITT OLVASHATÓ