A GÁLVÖLGYI - EGY BOHÓC DRÁMAI ARCAI

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2018.09.02.

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, parodista nemrég, hetvenedik születésnapján mutatta be önálló estjét a Játékszínben. Ebben ötvenéves pályájára tekint vissza. A Gálvölgyi című estet szeptemberben is láthatja a közönség. A komikus drámai arcát is megmutatja A hullaégetőben, amely a Belvárosi Színház egyik visszhangos előadása. A művész a 168 Órának felidézi példaképeit Rátonyi Róberttől Márkus Lászlóig. Elmondja azt is, miért jobb, hogy ezek a színészcsodák nem élték meg a mai kultúrharcos időket.

– A Gálvölgyi című önálló estjét májusban, a hetvenedik születésnapján mutatta be a Játékszínben. Életművéből válogatott a színpadra?

– Ez nagyképű kijelentés lenne. Az életművem az, hogy még élek, és ötven éve vagyok a pályán. Önálló estem is volt már, több is. Annak idején a Thália Színházban adtam elő A kölyökkor álmai című irodalmi estemet az 1945 utáni magyar írók, költők műveiből. Majd Sas József kért fel egyszemélyes kabaréra. A premierje 1990-ben, a taxisblokád másnapján volt a Mikroszkóp Színpadon. Rengeteget nyűglődtem vele, mert valójában soha nem akartam politikával foglalkozni. Bármit kért is tőlem Marton Frigyes rendező, azt válaszoltam: „Én ezt nem merem, ettől félek.” Így lett a műsor címe az, hogy Én összeféltem magam. Több százszor ment. Később, amikor a Játékszínhez kerültem, Bank Tamás igazgató nyúzott: csináljak ott is saját estet. Halogattam. De aztán hírét vettem, hogy az idei születésnapomra készülnek valamivel. Mivel rettegek az ünnepléstől, a meglepetéspartiktól, gondoltam, elébe megyek ennek, és inkább én próbálok adni valamit az embereknek. Így született meg ez a műsor...

ITT OLVASHATÓ