2018. augusztus 12., vasárnap

VOLT EGY MIGRÁNS, MEHEMED

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2018.08.11.


Újságcikkek sora rökönyödött meg azon, hogy egy friss rendelet szerint az óvodákban jobban rá kell kapcsolni a hazafias nevelésre, erősíteni a keresztény kulturális értékeket és a nemzeti identitástudatot. Ezt a szót a kiscsoportosoknak remélhetőleg nem kell tudniuk kimondani, ahhoz több logopédus kellene, pedig óvónőből is hiányzik 760. Ám úgy látszik, a hazafias szellem még náluk is jobban hiányzik, hiszen csak ezért külön módosították az óvodai nevelés alapprogramját. 

Nem értem, mások min csodálkoznak. A dolog nem most kezdődött, nem csak az óvodákról, és végképp nem az igazi hazafias nevelésről szól. Azt a pedagógusok – nagyon helyesen - különösebb csinnadratta nélkül már régen csinálják. Csakhogy pár éve másról van szó. A hazaszeretetre nevelés háromszoros csúsztatáson ment át. Először a legnagyobb természetességgel azonosították a hazafias és a szűken vett honvédelmi nevelést. Mi sem példázza ezt jobban, mint hogy a hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztossá a volt hadügyminisztert: Simicskó Istvánt nevezték ki. Illetékességi körébe egyszerre tartoznak a gyerekek érzései és a nemzeti lőtérprogram. Másodjára a honvédelmet egyszerűsítették le katonai képességekre, a militáns szellem meggyökereztetésére és a vele járó ellenségkép sugallására. Harmadjára mindezt az alattvalóvá nevelés szolgálatába állítják. Radó Péter oktatáskutató pontosan fogalmaz: „Ma nem azért militarizálnak egy társadalmat, hogy erős katonai képességeik legyenek, hanem azért, hogy engedelmes alattvalók tömegével rendelkezzen a mindenkori politikai hegemóniát élvező elit.”

És ha így van, azt tényleg nem lehet elég korán kezdeni. Persze egy kis innovációra szükség van az eddigi gyakorlathoz képest. Itt van pl. a Móricz-vers a törökről és a tehenekről, minden ovis kívülről fújja. De jobban rá kell világítani, hogy valójában az idegen kultúrák és a keresztény nemzeti értékek összeférhetetlenségéről van szó, Mehemednek gőze nincs, hogyan kell viselkedni a magyar tehenek között. Nem mondom, a tehenek az elején túl engedékenynek, mondhatni liberálisnak tűnnek, még udvariasan be is mutatkoznak: „Mi vagyunk a tehenek”, és hagyják, hogy Mehemed - ki tudja, milyen sötét szándékból - számolgassa őket. Ostoba libsi tehenek, megfertőzhette őket a multikulti, persze nem is mind magunkfajta, van köztük fekete és tarka is, hát mit várjon ilyenektől az ember. Végül a saját kárukon tanulják meg, hogy ha közel engedik az idegent, az meghúzza a farkukat. Na, ettől véd meg minket a mi kormányunk a kerítéssel. A magyar farok nem arra való, hogy terroristagyanús muszlimok húzogassák. A tehenek, akárcsak a puhány Európa, későn kapcsolnak, és csak a végén rúgják fel Mehemedet. Ezzel kellett volna kezdeni! Talán csak a vers elejét kellene megváltoztatni, nehogy Erdogan megsértődjön. Legyen inkább „Volt egy migráns, Mehemed”, így a gyerekek is könnyebben értik.
A vers egyébként már az eddigi tananyagok szerint is elkíséri a kicsiket az iskolába is...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.