ÚJRA ELSZÁMOLTATHATÓVÁ TENNÉ A KAPITALIZMUST AZ AMERIKAI SZENÁTOR TÖRVÉNYJAVASLATA

444
Szerző: HORVÁTH BENCE
2018.08.16.

Elizabeth Warren a Bernie Sanders fémjelezte újbaloldali mozgalom egyik legnépszerűbb politikusa, mellette pedig jó eséllyel a Demokrata Párt egyik elnökjelöltje lehet majd 2020-ban. Massachusetts állam szenátora a héten egy olyan törvényjavaslattal állt elő, amely alapjaiban alakíthatná át az amerikai kapitalizmus működését, és ami megmutatja majd azt is, hogy milyen gazdasági viták dominálhatják a következő éveket az Egyesült Államokban.

Miközben a felmérések már azt mutatják, hogy az amerikai demokraták már jobban szeretik a szocializmust, mint a kapitalizmust, Warren javaslata szinte akár visszafogottnak is tekinthető, hiszen szocializmus helyett csupán az ötvenes-hatvanas évek jóléti kapitalista felfogásához térne vissza. Azonban ez is alapvetően forgathatná fel az amerikai nagyvállalatok életét.

Warren nagyszabású törvénytervezete egyszerre célozza a nagyvállalatok működését, vagyoni újraelosztást és nagyobb önrendelkezési jogot biztosítana a munkavállalóknak és a helyi közösségeknek.

Az Accountable Capitalism Act (ACA) névre keresztelt törvényjavaslat nyomán az évi egymilliárd dollárnál nagyobb bevételt elérő vállalatoknak szert kéne tenniük egy, a szövetségi kormány által kiállított közösségi engedélyre, amely szabályozná, hogy e vállalatok ne csak a részvényesek pénzügyi érdekeit tartsák szem előtt. A törvényjavaslat mindössze pár ezer vállalatot érintene az Egyesült Államokban, ezek azonban nagyon jelentős foglalkoztatók és jelentős a gazdasági szerepük is.

A törvényjavaslat értelmében ezeknek az óriásvállalatoknak a jövőben az összes olyan szereplő érdekeit figyelembe kéne venniük, kiknek jelentős szerepe van a vállalat működésében. Azaz a részvényeseken túl a munkavállalók, a fogyasztók és a termelésnek helyszínt biztosító városok és közösségek szempontjai is hangsúlyosabban jelennének meg a vállalatvezetés döntéseinél.

Warren javaslatának lényege, hogyha a nagyvállalatok fenn akarják tartani a jogi személyi státuszukat, akkor be kell látniuk, hogy ehhez nemcsak a személyeknek járó jogok, de kötelességek is járnak, azaz jobban ki kell venniük a részüket a társadalmi együttélésből. Ennek belátásához viszont meg kell haladni azt a szemlélelet, hogy működésük egyetlen alapelve a profit hajszolása.

A javaslat ennyiben nemcsak gazdasági változásokat hozna magával, de egy jelentős kulturális váltást is, vissza a második világháborút követő évtizedekig, amikor a jóléti államok programja nyomán a vállalatok jóval jelentősebb társadalmi felelősségvállalást tanúsítottak, és kevésbé volt meghatározó egyes magánszemélyek üzleti érdeke...

ITT OLVASHATÓ