ÚJABB KETTŐS HADÜZENET TUSVÁNYOSRÓL

ZÁRÓJEL BLOG
Szerző: BAUER TAMÁS
2018.07.31.

Orbán megint hadat üzent. Kétszeresen. Nem meglepő, ezt szokta tenni, különösen Tusványoson. Az olyan szófordulat, hogy „építsük újjá a Kárpát-medencét”, önmagában is hadüzenet a szomszédoknak. A Kárpát-medence mint politikai kategória nyilvánvalóan „nagymagyar” gondolkodást fejez ki, azt, hogy Szlovákia és Horvátország egész területe, illetve Románia nyugati fele és Szerbia északi része valahova tartozik, ahova Románia keleti fele és Szerbia középső és déli része nem, hogy a magyar miniszterelnök Románia nyugati felének építését elválasztja Románia keleti és déli részének, Szerbia északi részének építését középső és déli részének építéséről építéséről és így tovább. Az, hogy „aki jóban van a magyarokkal, az jól jár”, igazi arrogáns üzenet, mint ahogyan az is, hogy a románok értsék meg, hogy nekünk 1918-on nincs mit ünnepelni, és mindez a román állam területén elmondva. Ez az előadás a politika nemzetközi normáihoz képest igazi arcátlanság. Ebben azonban nincs semmi új, Orbántól és a Fidesztől hosszú évek óta ezt halljuk. Ez a szomszéd országokkal vívott hidegháború nyelve, a nekik szóló hadüzenetet ismételte meg Orbán. Ez a szöveg megmozgatja a tusványosi közönség szívét-lelkét, alighanem a hazai Orbán-hívekét is, viszont ezen túl semmi esélye nincs bárminemű megvalósulásra: a román, a szlovák, a szerb állam vezetői országukat nem a Kárpát-medence részeként látják, ha készek is pragmatikus együttműködésre Orbán magyar államával.

Ehhez képest új csak, de néhány éve már napirenden van a Nyugattal szembeállított Közép-Európa, elsősorban a visegrádi országok együttese. Azért néhány éve, mert az Orbán által 2015 elején felvállalt menekültellenességet vették át tőle egymás után a visegrádi országok antiliberális politikai erői, kezdve Kaczyński-párttal Lengyelországban, majd később Andrej Babiš cseh pártjával (amely nem annyira keresztény-nemzeti, hanem inkább korrupt mivoltában áll közel Orbánhoz), és végül a legkevésbé közeli szlovák Smerrel. Mindenesetre a keresztény szellemét őrző Közép-Európát állítja szembe Orbán a kereszténységét vesztett Nyugat-Európával. Orbán családfelfogásának a katolikus lengyel és szlovák államban lehet némi visszhangja, bár az abortusz szigorításával szemben mindkét országban erős mozgalmak lépnek fel. Az erősen szekularizált cseh társadalomban viszont ennek semmi esélye. A „nemzetek Európájának” orbáni doktrínája visszhangra találhat Lengyelországban és Csehországban, az euróval fizető és egyértelműen uniós elkötelezettségű Szlovákiában azonban aligha. Egyedül a menekültügy egyesíti a négy országot, sőt állítja úgy-ahogy melléjük a Kurz-kormány vezette Ausztriát is, még ha ott nem is olyan régen menekültpárti zöld államfőt választott is a csekély többség...

ITT OLVASHATÓ