SZEGÉNYSÉG ÉS KILÁTÁSTALANSÁG - ÍGY LÁTJÁK A FIATALOK A JÖVŐT. NEM TÚL OPTIMISTÁK

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2018.08.28.

Nemrég jelent meg a Magyar Ifjúság Kutatás 2016, mely 2000 óta 4 évente vizsgálja több aspektusból a fiatalok helyzetét. A kutatás alanya 8000 magyarországi és 4000 határon túli 15-29 éves fiatal volt. A 24.hu kiszúrta, hogy most kiadták a hivatalos kutatásból kimaradó a “Margón kívül” című kötetet is, amiből kiderül, a fiatalok közel fele úgy érzi, az elmúlt tíz évben romlott az életszínvonal, sokan pedig a kilátástalanságot és a szegénységet tartják a legnagyobb problémának.

Ördögi kör

A 2016-os adatokból megállapítható, hogy az általános iskolai végzettség megszerzése általános, de vannak olyan 15-29 éves fiatalok, akik még általános iskolában tanulnak, illetve olyanok is, akik már itt lemorzsolódtak és elhagyták a közoktatást.

A konkrét számok durva képet mutatnak:

minden huszadik fiatal az általános iskola befejezése után meg se próbál továbbtanulni – ráadásul egy kis növekedés is tapasztalható az előző négy évhez képest, ami a kötet szerint a tankötelezettségi korhatár csökkentésének egyik következménye lehet.

Az általános iskola után a fiatalok közel 70%-a az érettségit adó képzéseket választja, viszont emelkedik az érettségit nem adó szakképzést választók száma, a szakképző iskolákban azonban a lemorzsolódás is nagyobb mint az érettségit adó szakgimnáziumokban és gimnáziumokban.

Az Ifjúság Kutatás szerint míg az érettségit nem adó szakképzést elkezdők közül minden tizedik diák lemorzsolódik, addig az érettségit adó iskolákból csak minden ötvendeik diák esik ki.

A társadalmi egyenlőtlenség az oktatásban folyamatosan újratermelődik, kitörésre kicsi az esély: akiknek az édesapjuk legfeljebb 8 általánost végzett, elsősorban szakiskolában tanulnak. A szakmunkás apák gyerekei általában szintén szakképzésben vesznek részt, az érettségivel nem rendelkező apák gyerekei pedig egyre kevésbé jutnak be a felsőoktatásba. Az érettségivel rendelkező szülők gyerekeinek egyre inkább elérhető a felsőoktatás, a diplomás szülők gyerekei nagy számban jutnak el a felsőoktatásig, szakképzésben ritkán vesznek részt.

A megkérdezett roma fiatalok több mint hét tizede legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, negyedük szakmunkás bizonyítvánnyal, csupán 5 százalékuk szerzett érettségit, a diplomáig pedig egyikőjük sem jutott el. A korcsoporthoz tartozó nem roma fiatalok csaknem 40 százaléka leérettségizett, egytizedük pedig le is diplomázott már.

Szegénység és kilátástalanság

A fiatalok nem érzik stabilnak a munkaerőpiaci helyzetüket: a tanulók bizonytalanok, de még optimisták, a dolgozók biztosank érzik a munkahelyüket, viszont nem látnak maguk előtt perspektívát, a se nem tanuló, se nem dolgozók pedig bizonytalanok és pesszimisták a kilátásaikat illetően.

A fiatalok csaknem fele (45%) úgy érzi, az elmúlt 10 évben romlott az emberek színvonala, 36% szerint nem változott, 19% szerint javult...

ITT OLVASHATÓ