SZAKAD TOVÁBB A TÁRSADALOM, CSAK A FELSŐ ÉS ALSÓ RÉTEGEK BŐVÜLNEK

G7 BLOG
Szerző: RIGÓ ANITA
2018.08.08.

Erősödött Magyarországon a társadalom polarizációja 2011 és 2016 között: a jövedelmi rétegek felső és alsó csoportjai nagyobb arányban bővülnek, mint a társadalom középső része. Ez a KSH a 2016-os “kis népszámlálásából” derül ki, aminek részeként megvizsgálták a társadalmi rétegződést is az egyének munkaerő-piaci jellemzői alapján. A munkaerőpiacról kirekesztettek száma a felére csökkent, viszont a megmaradt 230 ezer kiszakadt 60 százaléka 30 évesnél fiatalabb.

E folyamatok erősödéséhez hozzájárult, hogy a szociális háló megnyirbálása és a munkaerőpiaci reformok eredményeképp rengeteg új ember jelent meg a munkaerőpiacon, akiknek egy része csak az egyszerűbb munkákhoz tud hozzájutni, köztük például a közmunkához. Emellett a tankötelezettség felső korhatárának leszállítása sok fiatalt is korán a munkaerőpiacra vagy éppen inaktivitásba terelt.

Ám a 2013-ban beindult gazdasági növekedés is tükröződik a foglalkozási rétegek alakulásán. Jól érzékelhetők a jármű- és a gépgyártásban történt nagyberuházások, de bővült a foglalkoztatás a vendéglátásban is, még a külföld elszívó ereje ellenére is. Számos multinacionális vállalat, szervezet helyezte ide üzleti-szolgáltató központját (shared service center, SSC), amelyek pedig nagy számban szívták fel a magasan képzett munkaerőt, növelve a felsőbb foglalkozási rétegek súlyát.

A foglalkoztatottak rétegződése

A legutóbbi, 2011-es népszámlálás óta a foglalkozási hierarchia minden szintjén többen dolgoznak Magyarországon, azonban az arányok némileg eltolódtak. Miközben emelkedett a felső (alkalmazottként dolgozó felső értelmiségiek, alsó szintű vezetők) és az alsó réteghez tartozók (egyszerű munkát végzők) tábora, a középső rétegek súlya érzékelhetően csökkent...

ITT OLVASHATÓ