Szerző: NAGY JÓZSEF
2018.08.08.
Vélhetően nem jövőre, hanem csak tíz, netán húsz év múlva, de bekövetkezik. Van időnk hát megbeszélni, kié s mire jó a magyar föld. Nagyinterjú a nagybirtokossal.
Ma kié a magyar föld?
Az erdők zöme az államé, a szántók többsége magántulajdonban.
Bő nyolc év alatt mennyi került az orbánista újburzsoáziához?
Bár hatalmas csinnadratta kísérte az állami földek részben bérbe-, részben tulajdonba adását, azért ez a pakk nem több a mezőgazdaságilag hasznosítható terület három százalékánál. Ami persze hatalmas vagyon, de az egészhez képest elenyésző.
Hatalmas üzlet a föld. A rendszerváltás után harminc-negyvenezer forintért lehetett egy hektárhoz jutni, most másfél millió körül van az ár.
Valóban döbbenetes növekedés, és van följebb, az osztrákoknál hatmillió forintnyi az átlagár, a Pó-síkságon nyolcmillió, Hollandiában tízmillió alatt nem jutni hozzá egy hektár szántóhoz. Spekulálnak is vele sokan.
Végül is kié a föld? Azé, aki megműveli? Spekulánsoké? Családi gazdálkodóké? Azoké, akik 1990 után fillérekből összesöpört kárpótlási jegyekből lettek földtulajdonosok? Vagy azoké, akik önhöz hasonlóan még az olcsó időben, a kétezres évek elején vásároltak föl birtokokat a rendszerváltásból szerzett vagyonukat befektetve?
Van mindenféle, de egyre kevesebb a spekuláns. Kezd beállni a piac, akinek ma földje van, megélni akar belőle, nem eladni.
Ötven-száz hektáros családi gazdaságoké vagy zöldbáróké a föld?
Is.
A 2010-es Orbán-kormány lánglelkű agrárállamtitkára, Ángyán József azon veszett össze miniszterelnökével, hogy oligarchákhoz került az újraosztott állami föld.
A statisztika szerint 418 ezer bejegyzett mezőgazdasági háztartás van Magyarországon, a húzóerő ebből huszonötezer család, átlagos birtokméretük meghaladja a hetven hektárt, ami négyszerese az uniós átlagnak. Ez tisztes jólétet biztosít, pláne, míg az uniós támogatás ilyen bőkezűen jön. Nem véletlen, hogy a magyar mezőgazdaságban a sztrájk évek óta ismeretlen fogalom, ugyanis jól élnek a gazdák, a professzionális kör évről évre látványosan gyarapodik.A huszonötezer farmer családonkénti átlagvagyona a földdel együtt meghaladja a háromszázmillió forintot.Mintegy ezer-ezerötszáz családi gazdaság egymilliárd fölötti vagyonnal bír.
Mennyi jut az oligarcháknak?
A nagy agrárgazdaságok, pontosabban a jogi személyű vállalkozások, a magyar szántóterületek harmincnyolc százalékát művelik, jellemzően bérleti formában.
Csak?
A kilencvenes évek végén ez még hatvan százalék volt, de miután a 2014-es földtörvény maximalizálta az egyes gazdasági társaságok kezében lévő birtokméretet, 1200, illetve 1800 hektár, a „fölöst” sokan kivitték egyéni vállalkozásba.
De az a föld ettől még az övék, az önöké maradt, nem? Szóval ma is hatvan az a harmincnyolc, s a vetőgép meg a kombájn nem pattan le a céges és a magán közti mezsgyéről.
Miután gazdaságilag célszerű az egybeművelés, igyekszik mindenki így szervezni a termelést. De tény, hogy a gazdasági társaságok földhasználata évről évre csökken, az egyénieké meg nő. Ez a trend...
Is.
A 2010-es Orbán-kormány lánglelkű agrárállamtitkára, Ángyán József azon veszett össze miniszterelnökével, hogy oligarchákhoz került az újraosztott állami föld.
A statisztika szerint 418 ezer bejegyzett mezőgazdasági háztartás van Magyarországon, a húzóerő ebből huszonötezer család, átlagos birtokméretük meghaladja a hetven hektárt, ami négyszerese az uniós átlagnak. Ez tisztes jólétet biztosít, pláne, míg az uniós támogatás ilyen bőkezűen jön. Nem véletlen, hogy a magyar mezőgazdaságban a sztrájk évek óta ismeretlen fogalom, ugyanis jól élnek a gazdák, a professzionális kör évről évre látványosan gyarapodik.A huszonötezer farmer családonkénti átlagvagyona a földdel együtt meghaladja a háromszázmillió forintot.Mintegy ezer-ezerötszáz családi gazdaság egymilliárd fölötti vagyonnal bír.
Mennyi jut az oligarcháknak?
A nagy agrárgazdaságok, pontosabban a jogi személyű vállalkozások, a magyar szántóterületek harmincnyolc százalékát művelik, jellemzően bérleti formában.
Csak?
A kilencvenes évek végén ez még hatvan százalék volt, de miután a 2014-es földtörvény maximalizálta az egyes gazdasági társaságok kezében lévő birtokméretet, 1200, illetve 1800 hektár, a „fölöst” sokan kivitték egyéni vállalkozásba.
De az a föld ettől még az övék, az önöké maradt, nem? Szóval ma is hatvan az a harmincnyolc, s a vetőgép meg a kombájn nem pattan le a céges és a magán közti mezsgyéről.
Miután gazdaságilag célszerű az egybeművelés, igyekszik mindenki így szervezni a termelést. De tény, hogy a gazdasági társaságok földhasználata évről évre csökken, az egyénieké meg nő. Ez a trend...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.