ORBÁN MOST NEMZETKÖZI SZÍNTÉREN AKARJA BEBETONOZNI AZ EGYEDURALMÁT

MAGYAR NARANCS 
- LIBERÁLIS SZEMMEL / REPUBLIKON
Szerző: MADLOVICS BÁLINT
2018.08.03. 

Nem az a fontos, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen.

A miniszterelnök tusványosi beszédében a legnagyobb hangsúlyt ezúttal nem önmagában a migráció, hanem a bevándorlás európai uniós kontextusa kapta. Az olyan kijelentések, mint hogy az EU jelenlegi, gyenge vezetésének „a napjai meg vannak számlálva”, illetve hogy most „mi jövünk”, többeket rögtön arra a következtetésre vezettek, hogy Orbán impliciten bejelentkezett az Európai Bizottság elnöki posztjára. Ez az elképzelés abba a gondolatkörbe illeszkedik, miszerint Orbán mára már „kinőtte Magyarországot”: a harmadik kétharmad révén már mindent elért, amit hazánkban a politikában ember elérhet, úgyhogy – szól az érvelés – ideje „magasabb szintre” lépnie, és nem pusztán tényezővé, hanem az egész kontinens politikai irányának egyik fő alakítójává is válnia.

Bár ennek a magyarázatnak is megvan a maga logikája, elköveti azt a hibát, hogy Orbánt tisztán politikai szereplőnek láttatja. Olyasvalakinek, aki a politikai népszerűségét és hatalmát pusztán csak a retorikájának és ideológiájának köszönheti, amelyet most eggyel nagyobb léptékben képviselhetne. Ezzel azonban figyelmen kívül hagyja mindazt a munkát, amelyet Orbán az egyeduralma létrehozása érdekében tett, amelynek a jeleit a napokban is megtapasztalhattuk, és amelyet most kockára tenne, ha elhagyná a miniszterelnöki széket.

Az említett munka durván három, egymásba átnyúló, de súlypontjaikat tekintve világosan elhatárolható szakaszra bomlik, melyek határai szorosan – és vélhetően nem véletlenül – követik a választási győzelmek dátumait. Az első szakasz 2010-ben kezdődött, és nem másról szólt, mint az egyeduralom intézményi-politikai föltételeinek megteremtéséről. Ez volt az az időszak, amikor Orbán – az 1998-ban még nem adott, kétharmados fölhatalmazása segítségével – egyrészt fölül tudta írni a hatalmát korlátozó jogi fékeket, másrészt meg tudta változtatni egyoldalúan a választási rendszert, hogy az ellenzékét mókuskerékszerű összefogósdiba hajszolja...

ITT OLVASHATÓ