NEM BIZTOS, HOGY VALÓBAN SEGÍT A SZEGÉNYEKEN, HA INGYEN PÉNZT OSZTANAK NEKIK

QUBIT
Szerző: MIHÁLYI DÁVID
2018.08.13.

Az elmúlt hónapokban komoly meglepetést váltott ki a nemzetközi fejlesztéssel foglalkozók körében egy kenyai segélyprogram újraértékelése. Johannes Haushofer (Princeton Egyetem) és Jeremy Shapiro (a Busara nevű viselkedési közgazdaságtani központ elnöke) idén januárban közzétett, de még kiadatlan tanulmánya azt találta, hogy a kenyai szegényeknek pénzt adományozó segély program rövid távú áldásos hatásai három év elteltével látványosan gyengülnek. Ritka, hogy egy még publikálás előtt álló cikk eredményei reakcióra késztetik a téma megannyi szakértőjét, de ez a kenyai segélyprogram különös jelentőséggel bír.

Hogyan lehet a leghatékonyabban segíteni?

Kicsit messziről indulva: az effektív altruista (EA) filozófiai irányzat és társadalmi mozgalom azt tűzte ki céljául, hogy észérvekre és bizonyítékokra alapozva megtalálja a segítségnyújtás leghatékonyabb formáit. Követői úgy próbálnak másokon segíteni, hogy annak a saját értékrendjük szerinti legnagyobb pozitív hatása legyen a világra. Mindehhez nem riadnak vissza attól, hogy számszerűsítsék és összevessék a különböző társadalmi jókat és rosszakat, és végigszámolják, hogy melyik cselekedetnek milyen várható következményei lehetnek. Bár a mozgalom szerteágazó témákkal foglalkozik, a mesterséges intelligenciától az állatvédelemig, az egyik központi kérdés, hogy hogyan lehet leghatékonyabban visszaszorítani a nélkülözést és a mélyszegénységet.

Ebből a célból jött létre az EA mozgalom egyik meghatározó szervezete, a GiveWell, ami segít felmérni, hogy melyik fejlesztési program milyen számszerűsíthető társadalmi hasznot tud adott pénzből felmutatni. A GiveWell létező akadémiai kutatások eredményeit tálalja úgy, hogy azok könnyebben összemérhetők legyenek egymással. Ezzel segítenek ráirányítani a figyelmet arra, hogy olyan intervenciók, mint az A-vitamin és féregtelenítő gyógyszer osztása gyerekeknek sokkal nagyobb életen át tartó hasznokkal kecsegtet, mint számos oktatási, élelmezési vagy szociális program. Mert, bár utóbbiak sokkal látványosabb emberi történeteket tudnak felmutatni, ezért az adakozni vágyók körében igen népszerűek, valójában fajlagosan igen költségesek, és a felnagyított kiugró eseteken túl, gyakran csekélyebb átlagos hatásfokkal működnek...

ITT OLVASHATÓ