Szerző: SÁROSI PÉTER
2018.08.14.
A nem kormányzati szervezetek (NGO-k) valóban gyakran torz politikai szerepbe kényszerülnek Magyarországon és világszerte, de a baloldal jelenlegi bénultságáért, víziótlanságáért nem tehetők felelőssé.
Az Új Egyenlőség hasábjain az elmúlt hetekben több cikk elemezte azt a jelenséget, amit „a baloldal NGO-izálódásának”, illetve a hozzájuk társított identitás- vagy életmód-politika előtérbe kerülésének, illetve a baloldal neoliberalizálódásának neveznek. Mint civil aktivista (Kendermag Egyesület, Milla stb.) és nem kormányzati szervezetnél (korábban a TASZ-nál, majd a Jogriporter Alapítványnál) dolgozó szakember, az elmúlt 15 évben kiterjedt tapasztalatokra tettem szert a civil társadalommal kapcsolatban.
Számos kritikus észrevételt osztok. Mégis, összességében véve nem értek egyet azzal a negatív képpel, amit egyes baloldali elemzők felvázolnak az NGO-világról, és számos csúsztatást és tévedést látok az érvelésükben.
Először is, mi az, amiben egyetértünk? Egyetértünk abban, hogy a baloldal válságban van, és ennek egyik fő oka az, hogy a baloldali pártok (nagy része) neoliberális fordulatot hajtott végre: nem képviselik már hitelesen a baloldal hagyományos törekvéseit.
Én magam osztom a globalizációkritikus mozgalom legtöbb célkitűzését, különösen, ami a társadalmi egyenlőtlenségek radikális csökkentésére vonatkozik, állami újraelosztás által. Elutasítom azt a liberális oldalon valóban fellelhető beidegződést, ami a globalizáció jelenlegi formájának kritikáját a szélsőjobbal mossa össze...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.