Szerző: KÓSA ANDRÁS
2018.08.25.
A választások óta szervezeti- vezetői válságot látunk több ellenzéki pártnál is, komolyabb átalakulások is jöhetnek akár, a pártpreferenciákban viszont gyakorlatilag alig van változás. Ez normális így? Általában így szokott ez lenni a parlamenti választások utáni nyarakon. Ahhoz valóban nagy horderejű politikai eseménynek kell történnie, hogy meglátszódjon a pártok támogatottságán, ilyen volt például 2006, amikor a frissen újraválasztott Gyurcsány-kormány egyből megszorításokat jelentett be. Egyébként nyáron mindig csendes a politika. Az a figyelem és aktivitás, ami április 8-a után még a májusi tüntetésekben megtestesült, júniusra teljesen eltűnt. Ilyen helyzetben a szavazótáborok újraaktivizálása nehézkes feladat. Ez nem gond, ha éppen holtidőszak jön, de jövőre két fontos választás is lesz. Ehhez képest nem nagyon látom, hogy a pártok a szavazóikkal foglalkoznának, a Fideszt kivéve: a kormánypárt folyamatosan kommunikál a sajátjaival, igyekszik fenntartani a „tüzet”. A DK-nak pedig hagyományosan stabil, eltökélt tábora van, üzenetek nélkül is tudják, hova tartoznak. Említette az újraaktivizálás nehézségeit – ebből a szempontból többen stratégiai hibának tartották a májusi tüntetéseket, amiken sokan voltak ugyan, de a megjelentek semmilyen „útravalót” nem kaptak a felszólalóktól. Megvolt a két demonstráció, majd kitört a nyár. Ez igaz, de az ellenzéki pártok nem voltak olyan helyzetben, hogy útravalót osztogassanak, mert ekkor törtek ki azok a belső válságok, amelyeken még ma sem jutott túl mindegyikük. A maradék energiáik azóta ezek rendezésére megy el. A civil szféra pedig nem volt elég erős és alkalmas ennek a harci tűznek a fenntartására. Ön szerint hogyan kezelték a pártok ezeket a válságokat? A legsikeresebben talán az MSZP tette túl magát rajta. A párt mára konszolidálta a belső viszonyait és rendezett politikai erő képét mutatja, megpróbálkozhat a szavazótábora szélesítésével, de hogy ez sikeres lesz-e, az sokban függ a Jobbiktól.
Miért éppen a Jobbiktól? A Jobbikban pártszakadás történt a Mi Hazánk Mozgalom megalakulásával. A Jobbik a választás óta szavazói harmadát veszítette el, jellemzően értelmiségieket, fiatalokat, városlakókat. Az a kérdés, hogy ezek az emberek, hol találnak maguknak más politikai erőt. A Jobbik szavazóinak egy része nem kemény Jobbikos, ha ők azt látják, hogy a pártjuk gyengül, a szimbolikus vezető eltűnt, akkor ebből az következhet, hogy ezek az emberek szétnéznek a politikai piacon és keresnek maguknak valaki mást. A gyakorlat ezt már megmutatta: főleg vidéken a baloldali szavazók egy része leszavazott a jobbikos jelöltre és fordítva...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.