MIÉRT NEM MEGYEK KÜLFÖLDRE?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Zé
2018.08.27.

Volt valamikor a blogon egy sorozat, mely egy akkori hírre reagálva azt kérdezte, ha 100 ezer forinttal többet fizetnének Magyarországon (például egy ápolónak), akkor a külföldön élők hazatérnének, illetve a Magyarországon élők nem mennének el. Lehet, hogy azóta ez a 100 ezer már több (vagy kevesebb), Zé viszont erre reagálva írta meg azt, hogy ő miért nem megy külföldre.

„A „százezer forintos kérdésetekre” reagálva osztanám meg az archetipikus határátkelők történetének ellenpéldáját, nem számítva arra, hogy találkozik az olvasók többségének tetszésével.

Társadalomtudományi végzettséggel (készülő PhD), a szükségesnél gyérebb nyelvtudással (kopott német közép, aktív, szaknyelvi angol közép, írásban talán felső), kellemesen közepes itthoni munkahellyel jelenleg sem tervezek külföldön dolgozni (még úgy se, hogy a személyes változókat, mint pl. meglévő tartós párkapcsolat, kivontam az egyenletből).

Amiről le kellene mondani

A random nyugati országban megkereshető pénz nominálisan sem lenne sokkal több a jelenlegi jövedelmemnél, tekintettel arra, hogy a saját szakmámban évekig nem tudnék elhelyezkedni, jobb esetben tehát maradna valami egyszerűbb szellemi szalagmunka (ügyfélkapcsolat, „excell-tologatás”, etc.), továbbá kötött, minimum nyolcórás munkabeosztás (jelenleg ennél kevesebb órát dolgozom, rugalmas beosztásban).

Cserébe viszont le kellene mondanom: 

az itthoni jobb árszínvonalról (pl. lakhatás és szolgáltatások terén még mindig nem értük utol, szerencsére, az áhított nyugatot), azaz vásárlóerő és egyéb számok alapján egy jó darabig akkor is rosszabbul élnék, mint itthon, ha egy fillért sem tennék félre,
arról a biztonságról, amit az itthoni családi, baráti és szakmai kapcsolati háló ad,
arról az értelmiségi miliőről, amely itthon egyébként javarészt körülvesz, ugyanis a hiúságomat még valahogy legyűrném, de a kultúrsznobizmusomat nem...

ITT OLVASHATÓ