LÁZÁLLAM, NEMZETÁLOM

MÉRCE
Szerző: VARGA 'NEFELEJCS' GERGŐ
2018.08.20.

„S bár a lényeget még nem értheted
Amíg nem éltél nehéz éveket
Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk
Mi egy vérből valók vagyunk”
Ismerős Arcok

Szerte a Kárpát-medencében, akárhányszor felcsendül ez a dal, a közönség összeölelkezve énekli együtt a sorait. Tán ez már a nyolcadik kerületi választónak is megfelelő konzervatív-jobboldali kultúra, a megszelidített nemzeti rock: egy kis „Kör közepén állok”, egy kis nemzeti érzelem.

A lényeget nem értheted, de valóban csak annak a parafrázisa, hogy „Magyar az, akinek fáj Trianon – a többi csak állampolgár”. Ez az idézet is kacifántos utat járt be: adták Illyés Gyula és Karinthy Frigyes szájába is, de valójában Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondta először.

Azért tartom érdekesnek és augusztus huszadikán aktuálisnak ezt a jelenséget, mert rajta keresztül megfogható a mai magyar nacionalizmus és az ellentmondásai is, főleg úgy, ha kicsit hátrébb lépve tudjuk szemlélni a korunkat.

Mit jelent magyarnak lenni? Ez az egyik legmegfoghatatlanabb kérdés, mert mindenkinek személy szerint mást fog jelenteni, más jelentőséget fog tartalmazni, ami nyilván függ attól is, hogy épp milyen tétje van az ebből következő állításnak. Mást jelent a felvidéken, mint a Havanna lakótelepen, mást jelent Petőfiszálláson a huszadik század közepén, mint asszimiláns zsidónak a világháború alatt. Mást jelent az emigránsnak és mást jelent a bevándorlónak: ezekből a nehézségekből pedig leírható, hogy ez nem egy konkrét dolog, csak valami, ami felé tartunk és tarthatunk, s ez a definíciós folyamat válik magává a magyarsággá.

Ennyiben igaza van az Ismerős Arcok dalnak: a lényegét még nem érthetjük. Csak azt felejti ki, hogy sose nem is fogjuk érteni, mert a feladvány megoldhatatlan. A megoldás maga a törekvés.

A mai nacionalizmus pedig ennek a folyamatnak a kizárólagos értelmezésére tör, mert az absztrakt érzületeken túl, ahol az állam gyakorlatán keresztül találkoznak az elvek a valósággal, nagyon is valós tétje van annak, hogy ki a magyar, és ki nem az.

Mi egy vérből valók vagyunk: következésképp, aki nem a mi vérünkből van, azt lehet a menekülttáborban éheztetni. (Erre két válasz érkezik: nem is éheztetjük őket, a körülményeiknél csak a Hilton-szálló lenne jobb; illetőleg ha igen, akkor pedig megérdemlik.)...

ITT OLVASHATÓ