KORLÁTOK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: RÁDAY MIHÁLY
2018.08..10.

Korlátozottan örülök és ugyanakkor korlátlanul aggódom, amikor olvasom a hivatalos közleményt, miszerint „Szeptemberben kezdődhet a Vörösmarty tér és környékének felújítása”, amiről egyhangúlag döntött a Fővárosi Közgyűlés „tulajdonosi hozzájárulást adva az V. kerületi önkormányzatnak mint projektgazdának (...). A főváros a felújítás megvalósításában nem vállal anyagi terheket, a felújítást teljes egészében a kerület finanszírozza belügyminisztériumi támogatásból tervezetten, bruttó 1,6 milliárd forintból. (...) A komplex felújítás elsődleges célja a környező utcákkal egységes arculat kialakítása, a Vörösmarty tér jelenleg is domináló gyalogos forgalmának megtartása, a közösségi tér jelleg fejlesztése, valamint az időszakos vásárok közműellátásának előkészítése.”

Hát hiszen éppen az, amiért ok van aggódni, „az időszakos vásárok” végeláthatatlan sorozata, amik manapság már szinte egész évben ellehetetlenítik e belvárosias terecske normális használatát az egykor városfallal övezett Pest, vagyis a mai Belváros északi (Váci) kapuja és a hozzá csatoltan megépített Lipótváros határán.

„A tervek szerint (...) a teret egyedi, természetes lapkővel burkolják le, valamint megújítják a forgalomtechnikai elemeket, az úttartozékokat – a szegélyeket, a parkolásgátló elemeket, a faverem-rácsokat – és az utcabútorokat. Továbbá korszerűsítik a felszíni vízelvezetést, felújítják, illetve cserélik a közműveket és fejlesztik a megvilágítást is. A téren az egészséges fák megtartása mellett további fákat ültetnének, illetve a Vörösmarty-szobor körül gyepes felületet létesítenének.” Fontos és nem hagyható szó nélkül: ezen a helyen már 120 éve „gyepes felület” van.

Nem lehet kétséges, hogy az egy időben, a ’80-as évek elején mindent ellepő „viacolor” nevű műkő- avagy betonelemes burkolatok ideje lejárt. (Megjegyzem, már akkor sem szerettem, mikor divatba jött, mindig a természetes kőből készített avagy abból készíthető burkolatokat igyekeztem népszerűsíteni...) Ma már jogszabály írja elő, mekkora területet kell a városi fák tövében „lélegző” és vízáteresztő burkolattal ellátni, s így biztosítani életben maradásukat. De az a mód, ami az új divat, s már a Rákóczi téren „bizonyította”, mennyire alkalmatlan, az a tömörített anyag, amiről lefolyik a víz, nemhogy befolyna a fák gyökeréhez. A már a millennium idején kihelyezett öntöttvas „faverem-rácsoknál” még nem találtak ki jobbat...

ITT OLVASHATÓ