ITT PARANCSRA KELL MAGYARNAK LENNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2018.08.13.

Nagyjából egyformák. Válltól felfelé mindenképpen. Egyenészjárásúak. Fideszesek, kereszténydemokraták (valahányszor leírom, utálkozom a hatalomba pottyant atyagatyásoktól). Nincs saját véleményük, nincs önálló gondolatuk, akaratuk sem. Vezérük irányítja őket, Orbán-elemmel működnek. Csak néha látni rajtuk, hogy fogy az elem, ilyenkor legalább az is kiderül, hogy saját maguktól is eszefogyottak.

Nagy baj, hogy ugyanilyenre klónoznák a gyerekeket is. Már az óvodában nyomnák beléjük a hazafias (vagy mi a franc) szuflát. Nehogy a cseperedő nemzedék hazaárulóként érje el a felnőttkort. K*rvára unom már, hogy itt parancsra kell nevelődni, magyarnak lenni, lehetőleg hasonlítani a sok álszent, hazug, pökhendi hatalmasra.

Leszállni rólunk! Én az átkosban jártam iskolába, de testnevelés órán soha nem mondta a tanárnő: gyerekek, éppen most nevellek benneteket hazafiságra, aki nem tud felmászni a kötélre, az hazaáruló, nem méltó arra, hogy erkölcsös, bátor, erős, hazája iránt elkötelezett diák legyen. Fegyverünk legfeljebb a csúzli volt. Alaki kiképzést sem kaptunk, csak akkor volt gond, amikor a Polovitzer befurakodott a tornasor közepébe, mert sosem tudta elviselni, hogy ő az osztályban a legalacsonyabb.

Majd a Simicskó levitézlett honvédelmi miniszter kormánybiztosként nevel. „Hiába van a legjobb tananyag, ha az az értékrend a tényleges nevelés során nem tud megfelelően célt érni. Ha csak egyetlen fiatal lelkét meg tudjuk érinteni, és át tudunk adni neki valamit abból a tapasztalatból, amivel rendelkezünk, akkor a mi nemzedékünk már nem élt hiába.”

Muszáj ide másolnom:

„A hatalomra jutó kommunista párt úgy tekintett az iskolára, mint az engedelmes állampolgárok nevelésének eszközére. Ez jól beleillett abba a koncepcióba, amely a politikai célok elérésének eszközévé kívánta deformálni a társadalmi szervezeteket, a tudományos életet, az irodalmat, a művészetet. Természetes, hogy az iskolai nevelést-oktatást is a pártérdekeknek megfelelően kell megszervezni. Az oktatásügy is a pártpolitika »szolgálólányává« lett. … Az 1950-es szocialista tanterv… Célként azt tűzi ki, hogy az iskola »tanulóifjúságunkat Népköztársaságunk öntudatos, fegyelmezett állampolgáraivá, a dolgozó nép hűséges fiává, a szocializmus építőjévé nevelje… A »fegyelmezett állampolgár«-rá nevelés akkoriban nem jelentett mást, mint olyan alattvalói magatartás kialakítását, amely megfelel a monolitikus államhatalom, a diktatórikus parancsuralmi rendszer igényeinek…” (Pukánszky-Németh: Neveléstörténet – Az ötvenes évek)

Ezek tényleg ugyanazok! Nyaktól felfelé. Csak Audiban terpeszkednek, magán kisvasúttal dicsekednek, saját repülővel szálldosnak, gyereküknek százmilliós palotákat vesznek. Először lopnak, aztán imádkoznak. Vagy fordítva. Ezek az ugyanazok elvárják a tanároktól, hogy kiabálják: Figyelem, jobbra! Jobbra, még jobbra, csak jobbra! Igazodj! Balra ne is nézz! Tilos!

Így lehet majd hülyét csinálni az igen tisztelt pedagógusokból – már aki még marad a katedrán -, így lehet félrevezetni a gyerekeket. Pedig nem bakákat, nem puskát markoló és nem egyforma gyerekeket kellene megcsinálnia (szó szerint) a Fidesznek, hanem sokoldalú, európai szellemiségű, szabad fiatalokat nevelni. Csak ehhez európai szellem(iség) kéne. Nekik az nincs. Pedagógiai érzékük is nulla. A jó nevelő-oktató nem tűri a kirekesztést, a megkülönböztetést, hazudozást, a kivételezést, a megbélyegzést. A Vezér-követők ebből is élnek. Jól.

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Itthon vagyok.

Nem is kell leírnom a vers címét. Radnóti maga a megtestesült hazaszeretet. Ahogyan József Attila, Vörösmarty, Arany János, Petőfi Sándor, Kölcsey Ferenc… – sorolhatnám napestig – hazaszeretete a hiteles örökség.

Az orbáni egyen rajongóknak fogalmuk sincs arról, hogy erőszakkal, erőszakos gondolatokkal nem lehet szeretni a hazát.

ITT OLVASHATÓ