ÍTÉLETHOZATAL

DR. SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr. SZÜDI JÁNOS
2018.08.24.

Mára bebizonyosodott, a vátesz szerepét töltötte be dr. Kiss László és dr. Bragyova András a két alkotmánybíró, amikor 2011-ben az Alkotmánybíróság – pénzügyi tárgykörű törvények felülvizsgálatával kapcsolatos – jogkörét csorbító alkotmánymódosítás ellen benyújtott beadványok elutasításakor meghozott határozathoz mindketten különvéleményt csatoltak. A különvéleményben rámutattak arra, az Alkotmánybíróság feladata védeni magának az Alkotmánynak a szövegét is. Azért vált szükségessé ennek kifejtése, mert az Alkotmánybíróság – konkrét alkotmányos tilalom hiányában, és nem először – arra a következtetésre jutott „ … nem vizsgálhatja felül és nem semmisítheti meg az Alkotmány egyetlen rendelkezését sem, … ha valamely rendelkezés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmány részévé vált …” . [61/2011. (VII: 13.) AB h ] A különvélemények okfejtése érthető: nem engedhető meg a már elért alkotmányosság védelmi szintjének csökkentése, így különösen a jogállamiság, az emberi jogok sérelme.

Bár az Alkotmányt felváltó, alaptörvénynek [nem véletlenül kis betűvel] elnevezett dokumentum legitimitása erősen vitatható, – akár tetszik, akár nem – a fideszi Jó Állam jogalkotásának és jogszolgáltatásának ez az iromány az alapja. Az Alkotmánybíróság, a közigazgatás szervei és a bíróságok döntéseiknél alkalmazzák, értelmezik rendelkezéseit.

Egy nem vicces mutatvány

Az alaptörvény megszövegezői 2011-ben igyekeztek azt a látszatot keltetni, hogy Magyarország demokratikus jogállam, amelyben az állam működése a hatalommegosztás elvén alapszik, amelyben a bírák függetlenek, s csak a törvénynek vannak alárendelve. Ezért – az Alkotmánnyal szinte megegyező szövegezéssel belefoglalták ezeket a nagyon fontos elveket – a minden egyeztetés nélkül összeállított és elfogadott – alaptörvénybe. Az orbáni bűvészmutatvány jól sikerült, sokan elhitték, és még ma is azt hiszik, hogy hazánkban jogállam van. A bűvészmutatvány lényege, az alaptörvény jogállami alapelveit, szövegének megváltoztatása nélkül, – eddig hét módosítással – olyan „kiegészítéssekkel” toldják meg, amelyek „kioltják” ezeket az alapelveket. Ennek ma már semmilyen gátja nincs. A törvényhozók felhatalmazták önmagukat arra, hogy bármit beépíthessenek az alaptörvénybe. Az alaptörvény negyedik módosításával az Országgyűlés megtiltotta az Alkotmánybíróságnak az alaptörvény és módosításainak érdemi, alkotmányossági szempontok alapján történő vizsgálatát.

Így aztán szóba sem jöhet az alaptörvény – 2018. június 28-án elfogadott – hetedik módosítása alkotmányossági vizsgálata. Kiemelkedő figyelmet érdemelne pedig, a bírósági jogalkalmazás szabályainak változása, összekapcsolva a bíró függetlenség kérdésével. Azért bír kiemelkedő jelentőséggel ez a kérdés, mivel a végrehajtó hatalom túlkapásaival szemben csak a független bíróság nyújthat védelmet. A bűvészmutatványt ismét bemutatták, A jogállami alapelv szövege változatlan: „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.” [Alaptv. 26. cikk (1) bekk.] Az alaptörvény módosítása „csak” a bírósági jogalkalmazásra vonatkozó rendelkezéseket egészítette ki egy új, második mondattal. A módosított szöveg a következő: „A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.” [Alaptv. 28. cikk]

Ez a régi-új szöveg több szempontból is vizsgálható lenne: teljesíti-e a közérthetőség a normavilágosság követelményeit, illetve megvalósul-e általa a bírói hatalmi ág indokolatlan korlátozása, s ezáltal alkotmányosság védelmi szintjének a csökkenése?

...

ITT OLVASHATÓ