HOGY MERRE MEGY A FÖLDRÉSZEN A JOBBOLDAL, AZ ATTÓL FÜGG, HOGY AZ EURÓPAI NÉPPÁRT MIT VÁLASZOL ORBÁN VIKTORNAK - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.08.01.

- Orbán Viktor a nagy európai konzervatív pártok jobboldala nevében beszélt Tusványoson

- A liberális világrend érdekében össze kell fogniuk az olyan államoknak, mint Németország, Franciaország, Kanada és Japán

- A Nyílt Társadalom Alapítvány úgy vélte, előbb-utóbb vegzálta volna a magyar kormány, ezért teszi át a székhelyét Budapestről Berlinbe

Bloomberg

A kommentár úgy látja, hogy Orbán Viktor az európai jobboldal nevében beszél, ezért érdemes rá odafigyelni, amikor Európáról vagy a világról fejti ki véleményét. A legtöbb szélsőjobbos vezetővel szemben ő folyamatosan nyer, álláspontjában sok a hagyományos elem, nyíltsága inkább meggyőződésből fakad, és nem abból, hogy tiltakozó szavazatokat igyekszik szerezni. Tusványosi szereplése ezúttal azért volt különleges, mert az egész európai jobboldal képviseletében mondta el geopolitikai hitvallását. Mellesleg a miniszterelnöknek ugyanaz az ellensége, mint Steve Bannonnak: Soros György. Az elemzés fontosnak tartja a szombati beszéd alapján, hogy Orbán ugyan nacionalista és populista, ám támogatja az EU összefogását olyan kérdésben, mint a közös hadsereg. Ráadásul ő nem elszabadult hajóágyú, mint Farage, nem veszít egyfolytában, mint Le Pen és nem helyezkedik bizonytalanul az európai középjobbon belül, mint Salvini. Ő ismételten visszaverte a szélsőséges Jobbikot és bent tartotta a Fidesz az EPP-ben. Szövetségesei jobbról támadják Merkelt, de azért még a politikai fő áramba tartoznak.

Amikor a kormányfő kirohan a liberális EU-elit ellen, akkor azt a hagyományos pártok jobboldala nevében teszi. Éppen ezeket az erőket igyekszik egyesíteni az EP-választás előtt. Elképzelése nem az, hogy fel kell oszlatni az uniót, hanem hogy azt életképes partnerré és vetélytárssá kell átformálni az trumpi Amerika számára. Nem biztos, hogy stratégiája nyerő, de összefüggő. Hogy Európa ebben az irányban halad-e, ahhoz érdemes nézni, miként reagálnak a nagy konzervatív pártok a kezdeményezésre. Ha folytatódik a földrészen a jobbratolódás, az nem egydimenziós lesz. Vagyis nem csupán a proteszt erők javára megy végbe, hanem a jobboldali szárnyon belül zajlik le.

Süddeutsche Zeitung

1. Az újság arra figyelmeztet, hogy az egész világrend forog kockán, miután a jelek szerint mindenütt feltartóztathatatlanul nyomulnak a nacionalisták és a tekintélyelvűek, a liberális demokraták viszont letargikus felháborodásba merevednek bele. Pedig volna egy hatalmas szövetség, amely meg tudná állítani a negatív folyamatokat. Egyes helyeken, mint a magyaroknál és a lengyeleknél feljönnek az illiberális éppen csak demokráciák, illetve az áldemokrata autokraták, lásd Törökországot. Az olasz miniszterelnök-helyettes Mussolini egyik jelszavával intézi el a bírálókat. Trump a hatalom brutális képviselőihez bújik. Mintha szívesebben lenne Putyin pincsikutyája, mint a szabad világ vezetője. Kínának fogalma sincs a demokráciáról, mégis modellként ajánlkozik, a Föld vezető hatalma kíván lenni.

A régi rend hívei minderre tanácstalanul és kishitűen reagálnak. Az EU még azt sem tudja eldönteni, mi a jogállam, meg kell-e menteni a menekülőket a vízbefulladástól a tengeren, és hogy mennyit szabad belefeccölni az euró megmentésébe. Ebben a nem túl reményteli helyzetben tette meg javaslatát a német külügyminiszter, aki japán kollégájával együtt bejelentette a multilateralisták szövetségének megalakítását. Ám ezek a körök defenzívába kényszerülnek, és elbukhatnak, ha Trump ismét győz, vagy ha Macron veszít. De alapvető, hogy összefogjanak az olyan államok, mint Németország, Franciaország, Kanada és Japán. Meg kell menteniük, ami még megmenthető a nemzetközi jogból, az emberi jogokból, a kereskedelem szabadságából, a klímavédelemből. De a legfőbb az üzenet, hogy nincsenek egyedül a pluralizmus támogatói.

2. Az európai szélsőjobb a rombolás tervét dédelgeti, miközben a populisták hangosan készülődnek a jövő májusban esedékes EP-választásra. Az Osztrák Szabadságpárt és az olasz Liga máris szövetséget jelentett be. Az együttműködésben nincs semmi új, ám ezek a politikusok immár nem egyszerűen zavarórepülést folytatnak, hanem hatalmon vannak. Az FPÖ már bizonyította, hogy nem hajlandó enyhíteni Európa-ellenes álláspontján. És a hangvétel előrevetíti, hogy milyen kampányra kell számítani a részéről. A Liga vezére pedig közölte, hogy belülről igyekeznek átalakítani az uniót, ami rémálom a liberálisok számára. Brüsszel még nincs kétségbeesve a jobboldali populisták szervezkedése láttán, mint ahogy gyanakvóan, de nem rettegve figyeli Steve Bannon munkálkodását is. Hiszen ezek a pártok négy éve is nagy elképzeléseket hangoztattak, sőt, növelték is voksaik számát, de Strasbourgban több frakcióra oszlanak el, a Fidesz pedig az Európai Néppárt tagja. A széttöredezettség folytán nem sokat tudtak elérni és így könnyedén többséghez jutottak a demokratikus, EU-párti erők.

Ám Strachének, Salvininek és Le Pennek ezúttal sokkal jobbak az esélyei, hogy megszervezzék magukat. Még csúcsjelöltek is állíthatnak a Bizottság elnöki tisztére. De ennél is fontosabb, hogy többen közülük immár bekerültek a kormányba. És az arányos választási rendszer folytán a francia Nemzeti Tömörülés akár egy tucat képviselőt is küldhet Strasbourgba...

ITT OLVASHATÓ