Szerző: CSATLÓS HANNA
2018.08.06.
Olyan ez, mint Mohamed és a hegy esete. Ha a Magyarországon élő kínai gyerekek nem tudnak kiutazni Kínába a nagyszülőkhöz a nyáron, akkor a kínai kultúrát kell elhozni nekik ide, a X. kerületbe. Márpedig a nagyrészt Kőbányára összpontosuló kínai kolónia legfiatalabbjainak körülbelül a kétharmada nem tudja a szünidőt hétezer kilométerrel odébb tölteni. Nekik találta ki a Guanghua nevű iskola a kőbányai nyári tábort.
A délkelet-kínai Fucsien tartományból huszonkét pedagógus érkezett július közepén a X. kerületi Bem József Általános Iskolába. Az oktatók a kínai államtanács tengerentúlon élő kínaiak ügyeivel foglalkozó irodájának a szervezésében érkeztek Budapestre azzal a szándékkal, hogy egy tíz napon át tartó nyári tábor keretében az itt élő kínai gyerekeket kikupálják kínai kultúrából. Azok a diákok, akiket a szüleik beírattak a táborba, az egész napos foglalkozások keretében a hagyományos kínai művészetekkel ismerkedhetnek meg.
Nem hangzik valami üdítő perspektívának még a szünidőt is padsorokban tölteni, de a kőbányai iskola épületét ideiglenesen elfoglaló kínai gyereksereget a tantermi hangulat láthatóan egyáltalán nem frusztrálja, mert lefoglalják őket a játékosan tálalt ősi kínai tradíciók. Az egyik osztályteremben kalligrafikus írást tanulnak, amely Kínában önálló művészeti ágnak számít, az írás, a költészet és a festészet összefonódásaként szokták emlegetni. A szomszédban a kínai csomózás technikáját sajátítják el, a gyerekek megtanulják, hogy lehet egyetlen zsinórból összetett fonatokat és bonyolult csomókat készíteni. Nemcsak a logikus gondolkodást fejlesztik ezzel, hanem a megalkotott dekorációk a néphagyomány szerint még jó szerencsét is hozhatnak nekik. Egy másik teremben a diákok kínai népzenét tanulnak, és az órarendjükben nagy számban mozgásos foglalkozások is szerepelnek, kínai hagyományos táncokat (sárkánytáncot, oroszlántáncot) és tajcsi harcművészetet is tanulhatnak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.