Szerző: MIKLÓSI GÁBOR
2018.08.16.
- Júliusban változott a menekültügyi szabályozás. Ez alapján minden, Szerbiából érkező ember menedékkérelmét elutasíthatják.
- A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás, aminek kitoloncolás a vége.
- Az érintett menedékkérőket addig is arra biztatják, hogy menjenek vissza Szerbiába, aki pedig nagykorú, nem kap enni.
Július elsején lépett életbe a menekültügyi szabályozásnak az az új eleme, melynek lényege, hogy elfogadhatatlan a menedékkérelem, ha a kérelmező biztonságos tranzitországon haladt át. Az új szabály miatt július közepén az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel a menekültügyi eljárásra vonatkozó uniós alapelvek szerint ilyen indokra hivatkozva nem lehet elutasítani egy menedékkérelmezőt.
A jogszabályváltozás a BMH-t is készületlenül érhette, július első tíz napjában a Helsinki Bizottság információi szerint egyáltalán nem fogadtak be menedékkérelmeket, a kérelmezők Szerbiában várakoztak. Július 10-én ismét megnyitották a tranzitzónát a menedékkérők előtt, de mivel Magyarország Szerbiát – az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával ellentétben – biztonságos országnak tekinti, a kérelmeket ezen az alapon elutasították.
Az első ilyen hatósági döntéseket a múlt héten kézbesítették. A kérelmezők fellebbeztek, ám kiderült, hogy
Július elsején lépett életbe a menekültügyi szabályozásnak az az új eleme, melynek lényege, hogy elfogadhatatlan a menedékkérelem, ha a kérelmező biztonságos tranzitországon haladt át. Az új szabály miatt július közepén az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel a menekültügyi eljárásra vonatkozó uniós alapelvek szerint ilyen indokra hivatkozva nem lehet elutasítani egy menedékkérelmezőt.
A jogszabályváltozás a BMH-t is készületlenül érhette, július első tíz napjában a Helsinki Bizottság információi szerint egyáltalán nem fogadtak be menedékkérelmeket, a kérelmezők Szerbiában várakoztak. Július 10-én ismét megnyitották a tranzitzónát a menedékkérők előtt, de mivel Magyarország Szerbiát – az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával ellentétben – biztonságos országnak tekinti, a kérelmeket ezen az alapon elutasították.
Az első ilyen hatósági döntéseket a múlt héten kézbesítették. A kérelmezők fellebbeztek, ám kiderült, hogy
A JOGSZABÁLYVÁLTOZÁS SZÁNDÉKOSAN HIÁNYOS:
a parlamenti többség nem rendelkezett arról, hogy ha a BMH az új okra hivatkozva utasítja el a döntést, a fellebbezésnek halasztó hatálya lenne. (A szándékosság azért jelenthető ki, mert a menekültügyi törvény módosításakor a fellebbezés halasztó hatályára vonatkozó 53. § (6) pontja alatti felsorolásba nem került be az új elfogadhatatlansági okról szóló szakasz (51. § (2) f) is.)
Hiába nem záródott le tehát a családok menekültügyi eljárása, hiába nem lehet addig az uniós jog szerint a menedékkérőket kitoloncolni, és hiába bírálják sokszor felül a magyar bíróságok a menekültügyi hatóság döntéseit, a Helsinki Bizottság ügyfeleinek,
KÉT AFGÁN CSALÁDNAK AZ ÜGYÉT E PONTTÓL A HATÓSÁG NEM MENEKÜLTÜGYI, HANEM IDEGENRENDÉSZETI ELJÁRÁSKÉNT KEZELTE.
Ideiglenes lakóhelyükként a tranzitzónát jelölték ki. Erre a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet alapján van lehetőség (ami továbbra is érvényben van, hiába szűnt meg Magyarországon a tömeges bevándorlás). A BMH pedig úgy értelmezi a tranzitzóna idegenrendészeti szekcióját, hogy mivel az ott tartózkodó személyek ki lesznek toloncolva, és az amúgy sem börtön, hiszen szabadon elhagyható Szerbia felé,
NEM KÖTELES ELLÁTÁST BIZTOSÍTANI AZ OTT TARTÓZKODÓKNAK.
A tranzitzónában uralkodó embertelen állapotokról tavaly nyári cikkünkben olvashat részletesen.
E ponton megint eltér a magyar és a nemzetközi jog, ugyanis aki egy évet vagy másfelet töltött egy szerbiai táborban arra várva, hogy beadhassa a menedékkérelmét Magyarországon, nyilván nem akar visszamenni, amíg a menekültügyi eljárása jogerősen le nem zárult. A menedékkérőket az UNHCR szerint se lehet visszaküldeni (71. pont), és a strasbourgi bíróság is kimondta, hogy a tranzitzóna egy fogvatartási helyszín, és nem várható el egy menedékkérőtől, hogy visszamenjen oda, ahol embertelen, megalázó bánásmódban részesülhet...
a parlamenti többség nem rendelkezett arról, hogy ha a BMH az új okra hivatkozva utasítja el a döntést, a fellebbezésnek halasztó hatálya lenne. (A szándékosság azért jelenthető ki, mert a menekültügyi törvény módosításakor a fellebbezés halasztó hatályára vonatkozó 53. § (6) pontja alatti felsorolásba nem került be az új elfogadhatatlansági okról szóló szakasz (51. § (2) f) is.)
Hiába nem záródott le tehát a családok menekültügyi eljárása, hiába nem lehet addig az uniós jog szerint a menedékkérőket kitoloncolni, és hiába bírálják sokszor felül a magyar bíróságok a menekültügyi hatóság döntéseit, a Helsinki Bizottság ügyfeleinek,
KÉT AFGÁN CSALÁDNAK AZ ÜGYÉT E PONTTÓL A HATÓSÁG NEM MENEKÜLTÜGYI, HANEM IDEGENRENDÉSZETI ELJÁRÁSKÉNT KEZELTE.
Ideiglenes lakóhelyükként a tranzitzónát jelölték ki. Erre a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet alapján van lehetőség (ami továbbra is érvényben van, hiába szűnt meg Magyarországon a tömeges bevándorlás). A BMH pedig úgy értelmezi a tranzitzóna idegenrendészeti szekcióját, hogy mivel az ott tartózkodó személyek ki lesznek toloncolva, és az amúgy sem börtön, hiszen szabadon elhagyható Szerbia felé,
NEM KÖTELES ELLÁTÁST BIZTOSÍTANI AZ OTT TARTÓZKODÓKNAK.
A tranzitzónában uralkodó embertelen állapotokról tavaly nyári cikkünkben olvashat részletesen.
E ponton megint eltér a magyar és a nemzetközi jog, ugyanis aki egy évet vagy másfelet töltött egy szerbiai táborban arra várva, hogy beadhassa a menedékkérelmét Magyarországon, nyilván nem akar visszamenni, amíg a menekültügyi eljárása jogerősen le nem zárult. A menedékkérőket az UNHCR szerint se lehet visszaküldeni (71. pont), és a strasbourgi bíróság is kimondta, hogy a tranzitzóna egy fogvatartási helyszín, és nem várható el egy menedékkérőtől, hogy visszamenjen oda, ahol embertelen, megalázó bánásmódban részesülhet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.