2018. augusztus 1., szerda

FALUGONDRA FALUGONDNOK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DOROS JUDIT, VAS ANDRÁS
2018.08.01.


Egyre nélkülözhetetlenebbé válnak a kistelepüléseken az önkormányzat főállású mindenesei, sok helyen mégsem ad pénzt munkájukra az állam.

Szakmunkás polihisztorok. Így jellemezhető a közel kétezer lelkes Zagyvaszántó polgármestere, Fekete László szerint a település falugondnoka és két segítője.

Olyanok, mint a népszerű rajzfilm Mancs-őrjárata: mindenütt ott vannak, ahol szükség van rájuk – tette hozzá Fekete László.

Véleményével nincs egyedül: egy somogyi polgármester "a rendszerváltás utáni magyar vidék számára hozott legjobb döntésként" jellemezte a falugondnoki szolgálatok felállítását. Az ötlet Kemény Bertalan, a Városépítési Tudományos és Tervezési Intézet (VÁTI) munkatársának fejében fogant, amikor a nyolcvanas években azzal szembesült, hogy egyes falvakat fejlesztendőnek, másokat életképtelennek minősítenek. Kemény úgy gondolta, a falugondnokság az életképtelennek ítélt települések számára érdemi fejlődési lehetőséget nyújt. A rendszerváltás idején előbb a Falufejlesztési Társaság alakult meg, majd az ország egyik legszegényebb vidékén, a Csereháton létrejöttek az első falugondnoki szolgálatok, melyek számára 1991-től már pályázatokat is kiírtak, segítve elterjedésüket. 

Eleinte csak 600 lakos alatti falvak hozhattak létre szolgálatokat, mára azonban már minden településen működhetnek, melyek megfelelnek az alapcélnak. A falu- és a tanyagondnoki szolgáltatás célja "az aprófalvak és a tanyasi lakott helyek intézményhiányából fakadó hátrányok enyhítése, az alap- és közszolgáltatásokhoz juttatás, valamint a közösségi szintű egyéni szükségletek kielégítése." Jelenleg úgy 1600 helyen létezik a szolgálat, igaz, a 600 fősnél nagyobb települések nem kapnak állami támogatást, azaz maguknak kell kigazdálkodniuk a falugondnokot. Akik igazából afféle települési mindenesek.

Ők veszik észre, ha ellopnak egy betonlapot, megsérül a csatornafedél, elkopik hirdetőoszlop, eltörik a pihenőpad léce, de akkor is ők futnak, ha elönti az óvodát a szennyvíz, vagy ha jön az árvíz – sorolta a falugondnok és segítői feladatait a zagyvaszántói polgármester, aki hozzátette: utóbbi különösen veszélyes elem falujuk életében, hisz a szeszélyes Zagyva mellett laknak, s ha emelkedik a vízszint, a falugondnok kezeli a zsiliprendszert. Megvan a dolguk „békeidőben” is: Zagyvaszántón rengeteg a park, s ez tavasztól őszig folyamatosan ad munkát nekik. Korábban közmunkásokkal tudták megoldani ezt a feladatot, de mivel a térségben az utóbbi években idetelepült gyárak miatt gyakorlatilag nincs munkanélküliség, elfogytak a közmunkások. Félő persze, hogy a falugondnokokat is elcsábítja valamelyik multi, a kísértés gyakorlatilag folyamatos, a közszférában pedig még mindig alacsonyak a fizetések. Ráadásul a team az elmúlt években bizonyította megbízhatóságát és rátermettségét, ami szintén jó ajánlólevél. Egyelőre a lokálpatriotizmus erősebbnek bizonyult az egyéb ajánlatoktól, s ennek a zagyvaszántóiak csak örülhetnek: hiányuktól ugyanis megbénulna az egész falu működése...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.