CSAK TÍZ NAP KELLETT A SZÍRIAI DIKTÁTOR PÉNZEMBERÉNEK, HOGY MAGYAR PAPÍROKAT SZEREZZEN

DIREKT36
Szerző: ZÖLDI BLANKA
2018.08.21.

Bassar al-Aszad szír diktátor pénzembere, Atiya Khoury 2014-ben vásárolt magyar letelepedési kötvényt, ezáltal szabadon tartózkodhatott és üzletelhetett Magyarországon és az EU-ban. A 444 és a Direkt36 még márciusban írta meg, hogy Khoury részt vett a Rogán Antal által kezdeményezett, számos korrupciós és biztonsági kockázatot felvető kötvényprogramban, amit a cikk megjelenése a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) is elismert.

A BMH akkor azt is közölte, hogy Khoury 2017-ben letelepedési engedélyt is kapott a magyar államtól, annak ellenére, hogy 2016 nyara óta szerepelt az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listáján. Az amerikaiak szerint Khoury a szír rendszer támogatására mozgatott készpénzt Oroszország, Libanon és Szíria között és emberi jogi jogsértések miatt is felelősség terhelheti.

Demeter Márta LMP-s képviselő júliusban emiatt feljelentést tett. Szerinte ugyanis a BMH törvényt sért azzal, ha nem vizsgálja felül és nem vonja vissza Khoury letelepedési engedélyét. A képviselő feljelentése nyomán az ügyészség hivatali visszaélés gyanúja miatt rendelt el nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) pedig augusztus 1-jén nyomozást indított az ügyben, amit azonban két hét alatt megszüntettek bűncselekmény hiányában. Demeter azt mondta a Direkt36-nak, a határozat ellen panaszt fog beadni az ügyészségre.

Tíz nap elég volt a tartózkodási engedélyhez

Az eljárás megszüntetéséről szóló NNI-s határozatból több érdekes részlet is kiderül arról, hogy hogyan jutott magyar papírokhoz Khoury. Az NNI azt írja, hogy a férfi valóban szerepel az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listáján, emiatt amerikai vagyonát befagyasztották, és amerikai cégek vagy állampolgárok nem üzletelhetnek vele. A határozat idézi, hogy az amerikai pénzügyminisztérium szerint Khoury pénzügyi támogatást nyújt a szír kormányzatnak, beleértve a szír jegybankot is. Az NNI szerint azonban Khrouy az amerikain kívül nem szerepel más országok vagy nemzetközi szervezetek – például az EU vagy az ENSZ – tiltólistáján, és a vele szemben fennálló amerikai pénzügyi intézkedések „nem jelentenek kizáró okot a magyar nemzeti letelepedési engedély megszerzésére, illetve visszavonására”.

Sőt, ha a szankciós listán való szereplést kizáró oknak is tekintenék, a BMH akkor sem követne el törvénysértést azzal, hogy letelepedési engedélyét nem vonja vissza. Az NNI szerint ugyanis a kötvényprogramot szabályozó törvény csak néhány esetekben kötelezi a BMH-t arra, hogy visszavonja a korábban kiadott letelepedési engedélyt, például, ha a külföldi állampolgár hamis adatokat szolgáltatott, vagy ha kiutasítják az országból. Khoury ügyében ilyen tényezőket nem tárt fel a nyomozás.

Vannak azonban olyan esetek is, amikor a törvény nem kötelezi, csak felhatalmazza a BMH-t az engedély visszavonására, például, ha „az engedélyezés alapjául szolgáló feltételek olyan jelentősen megváltoznak, hogy ez az engedély kiadását már kizárná”. Az NNI szerint Khoury esetében ez a kategória „merülhet fel, hiszen a feljelentő vélelmezett álláspontja szerint” a szankciós listán való szereplés a „jelentős körülmény”. Az NNI viszont megjegyzi, hogy a törvény „szóhasználatából az következik, hogy a BMH-nak mérlegelési jogköre van” ilyen esetben, így nem követ el jogsértést, ha nem vonja vissza az engedélyt...

ITT OLVASHATÓ