Szerző: B.M.
2018.08.16.
Hiába van elájulva magától az Orbán-kormány, egyelőre totális kudarcnak tűnik a tavaly nyáron létrehozott nyugdíjas szövetkezetek mérlege. A 2017. július 1-től létrejövő nyugdíjas szövetkezetek új, sajátos jogviszonyt és lehetőséget jelentenek a nyugdíjas munkavállalók és munkáltatóik számára. Miközben pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára sikerről beszél, egy friss döntés szerint 2019-től nagyon nagy adókedvezménnyel fogja támogatni a nyugdíj melletti foglalkoztatást. Világos, hogy ez egy huszárvágással feleslegessé is teszi a kisszámú, létrejött nyugdíjas szövetkezetet.
Rétvári Bence ugyanis – mint megírtuk – egy más témában feltett, ám a nyugdíjas szövetkezeteket is érintő képviselői írásbeli kérdésre azzal büszkélkedett„ hogy a nyugdíjas szövetkezetek remek lehetőséget biztosítanak a még dolgozni akaró és tudó idő emberek számára, ráadásul az így szerzett jövedelem kedvező adózású, és mellette a nyugdíj teljes összege is megmarad.
„Mára elmondható, hogy a nyugdíjas szövetkezetek minden megyében létrejöttek, így ez a foglalkoztatási forma országos szinten gyakorlatilag minden nyugdíjas ember számára elérhetővé vált"
– állította az államtitkár. Ezzel szemben tény, a nyugdíjas szövetkezetek létrehozása lényegében nem enyhítette a magyarországi, egyre fokozódó munkaerő-hiányt, ráadásul egy friss kutatás szerint az idősebbek egyáltalán nem is kívánnak visszatérni a munkaerőpiacra. A GKI Zrt. 2018 júniusában 1000 fős, életkorra, nemre, iskolai végzettségre és lakóhelyre reprezentatív lakossági felmérést készített, amelyben a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések is szerepeltek. Ennek megfelelően az 1000 fős mintából 250 fő volt valamilyen nyugdíjas. Miután Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat, a minta az idősek körében reprezentatívnak tekinthető, az eredményekből pedig kiderült, a nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet, 11 százalékuk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen, 5 százalékuk kötetlen munkaidőben, 2 százalékuk távmunkában, és
mindössze 2 százalékuk tudná elképzelni, hogy teljes munkaidőben visszatérjen a munkaerőpiacra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.