Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2018.08.02.
- Az Igazságügyi Minisztérium 20-25 ezerre becsülte jelentkezők számát.
- A Magyar Nemzeti Bank 25 ezer adóst várt.
- A Magyar Bankszövetség pedig 40 ezerre tette a csődbe menekülők számát.
Mára kiderült, hogy alaposan elszámolták magukat a szakemberek. Az igazságügyi tárca tájékoztatása szerint ugyanis csaknem három év alatt mindössze 1300 csődvédelmi eljárás indult.
Ezek közül 1110 eljárás van még folyamatban. Mint a minisztérium kérdésünkre közölte, az eddig kezdeményezett csődeljárásokban összesen 3394-en voltak érintettek, közülük 1300-an adósként, 691-en adóstársként, 422-en egyéb kötelezettként, 981-en pedig közeli hozzátartozóként kerültek be az adósságrendezési nyilvántartásba.
Ez a szám azért rendkívül kínos, mert a bajba került devizahitelesek számát tekintve szabad szemmel nem is látható az a kör, amely a családi csődvédelmet választotta, ugyanis a jegybank által 2017 közepén közölt adatok alapján a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek száma meghaladta a 120 ezret.
Tehát az igazán nagy kutyaszorítóban lévő adósok alig több mint 1 százaléka menekült csődbe.
De ez még nem minden, ugyanis mint arra a Portfolio.hu cikke is rámutatott, 2018-ig 47 ezer család vesztette el lakástulajdonát a hitele miatt, igaz, 32 ezren a Nemzeti Eszközkezelőnek adták át a tulajdonjogot, és visszabérlik lakásukat. Ám a számok azt mutatják, több ezren inkább feladták az ingatlanjukat, minthogy a családi csődvédelmet válasszák.
Ráadásul a több mint 120 ezer, kés élén táncoló adós helyzete még kiszolgáltatottabb, mivel azt az MNB legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentése is megerősítette, hogy a teljes pénzügyi rendszerben lévő 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek nagyobbik része ma már nem a bankoknál, hanem a pénzügyi vállalkozásoknál, tehát főként a követeléskezelőknél van. Ezek a társaságok pedig a legtöbbször kíméletlenebbül bánnak az adósokkal, mint a bankok...
Mára kiderült, hogy alaposan elszámolták magukat a szakemberek. Az igazságügyi tárca tájékoztatása szerint ugyanis csaknem három év alatt mindössze 1300 csődvédelmi eljárás indult.
Ezek közül 1110 eljárás van még folyamatban. Mint a minisztérium kérdésünkre közölte, az eddig kezdeményezett csődeljárásokban összesen 3394-en voltak érintettek, közülük 1300-an adósként, 691-en adóstársként, 422-en egyéb kötelezettként, 981-en pedig közeli hozzátartozóként kerültek be az adósságrendezési nyilvántartásba.
Ez a szám azért rendkívül kínos, mert a bajba került devizahitelesek számát tekintve szabad szemmel nem is látható az a kör, amely a családi csődvédelmet választotta, ugyanis a jegybank által 2017 közepén közölt adatok alapján a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek száma meghaladta a 120 ezret.
Tehát az igazán nagy kutyaszorítóban lévő adósok alig több mint 1 százaléka menekült csődbe.
De ez még nem minden, ugyanis mint arra a Portfolio.hu cikke is rámutatott, 2018-ig 47 ezer család vesztette el lakástulajdonát a hitele miatt, igaz, 32 ezren a Nemzeti Eszközkezelőnek adták át a tulajdonjogot, és visszabérlik lakásukat. Ám a számok azt mutatják, több ezren inkább feladták az ingatlanjukat, minthogy a családi csődvédelmet válasszák.
Ráadásul a több mint 120 ezer, kés élén táncoló adós helyzete még kiszolgáltatottabb, mivel azt az MNB legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentése is megerősítette, hogy a teljes pénzügyi rendszerben lévő 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek nagyobbik része ma már nem a bankoknál, hanem a pénzügyi vállalkozásoknál, tehát főként a követeléskezelőknél van. Ezek a társaságok pedig a legtöbbször kíméletlenebbül bánnak az adósokkal, mint a bankok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.