Szerző: SZELE TAMÁS
2018.07.13.
Persze az amerikai elnököt eddig sem mély, letisztult bölcsességéért szerette, aki szerette: de a tegnapi napon csúcsot futott ámokban, ezer méteren. Kezdjük a brüsszeli versenyszámmal.
Ugyebár, a NATO-csúcstalálkozó egyik központi kérdése – voltaképpen a központi kérdése – az volt, hogy a tagállamok emeljék-e meg katonai költségvetésüket GDP-jük bizonyos százalékáig. A vita azon folyt, hogy mennyi is legyen ez az arány: Trump elnök négy százalékot követelt, Jens Stoltenberg és Emmanuel Macron két százalékot véltek elérhetőnek, azt is 2024-ig. Hogy kicsit tisztábban lássunk az ügyben, nézzük meg a jelenlegi helyzetet. A két százalékot jelenleg az Egyesült Államok teljesíti (3,6 százalék), Görögország (2,4 százalék, bár ebben benne van a görög gazdaság bezuhanása is), Nagy-Britannia (2,2 százalék) és Észtország (2,1 százalék) haladja meg – Lettország, Litvánia és Románia és Lengyelország pedig már jövőre teljesítheti a 2 százalékot. Németország 1,2 százalékon áll, Magyarország 1,1 százalékon.
Mielőtt elkezdünk hápogni, hogy Magyarországnak négyszeresére kell emelnie katonai kiadásait, jusson eszünkbe: a költségvetésből. Tehát az a pénz amúgy sem maradna a polgároknál, legfeljebb másra költenék el, és célszerű pénzköltésben nálunk nincs hiány, sőt, olyant is láttunk már, hogy egy összeg elvesztette közpénz jellegét – tehát ez direkt módon nem növeli terheinket, legfeljebb okosabban is be lehetne fektetni, kórházba, iskolába, no, de arra most sem költünk, egyszóval anyagilag mindegy az adófizetőnek, legfeljebb erkölcsi kifogásokat emelhet, aki úgy gondolja.
De mondjuk mi annyira vagyunk fontosak a NATO számára, mint az 1939-es naptáron a légyszar. Németország fontosabb, Trump követelése leginkább nekik is szólt. No, de elfogadták ezt az ultimátumot az amerikai elnöktől, aki visszautasítás esetén sok csúnya dologra képes?
El is, nem is.
Tudjuk és nem tudjuk.
Minden forrás mást mond. Egyes információk szerint Donald Trump amerikai elnök az Egyesült Államoknak a szövetségből való kiléptetésével fenyegetett volna, amennyiben a tagországok záros határidőn belül nem emelik meg védelmi költségvetésüket a kívánt mértékben. Az AP úgy tudja, hogy a NATO válságtanácskozást hívott össze a kijelentésre. A Reuters szerint azonban a kemény szavak ellenére Trump nem fenyegetőzött kilépéssel a katonai szövetségből, amelynek fő ereje az Egyesült Államok védelmi erején alapszik. Ezek után tartotta meg Donald Trump rendkívüli sajtótájékoztatóját, melyen a korábbi állításaival szemben kijelentette, miszerint a NATO-tagok elismerik a védelmi kiadások emelésének fontosságát, sőt, készek két százalék fölé menni, így a katonai ráfordítások 33 milliárd dollárnyi növelését érte el a szervezet többi tagjánál. Szerinte ezt a NATO főtitkára is támogatta. (Jens Stoltenberg szerdán nem ezt mondta, hanem hogy a két százalék elérése a célkitűzés továbbra is, mert valóban indokolt a nagyobb katonai költségvetés.) Elkerülte a választ arról, valóban felvetette-e a kilépést: szerinte az Egyesült Államok nagyon nem örülne, ha a tagok nem tartanák be ígéreteiket. Végül hozzátette: a kilépést elrendelhetné akár a Kongresszus hozzájárulása nélkül is, de nem hiszi, hogy ez felvetődne. Külön kérdésre elmondta: nem ismeri közelről Putyint. A Helsinkiben hétfőn tartandó közös találkozójuk szerinte vagy vezet valahová, vagy nem.
Ezt speciel talán nélküle is megállapíthattuk volna...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.