Szerző: SZELESTEY
2018.07.07.
- Az osztrák kancellár előreláthatólag nem lesz semleges az EU soros elnökeként, a többi közt a magyar törekvéseket támogatja majd.
- Soros György jót akar, de téved a nyílt társadalommal.
New York Times
A lap szerint az Európai Unió rámehet a határok kérdésére, pedig a szervezetet egykor azért hozták létre, hogy meghaladják a faji alapú identitásra és nulla összegű játszmára épülő nemzetállamot, amely már kétszer is lángba borította a világot. Igaz, az alapító atyák annak idején nem említették, hogy tagállamok polgárainak fel kell adniuk a nemzeti identitásérzés és a szuverenitás egy részét. Napjainkban pedig, hogy a migráció társadalmi és politikai feszültségeket vált ki, jó páran azt hirdetik, hogy meg akarják őrizni azt, amiről úgy gondolják, soha nem járultak hozzá, hogy beáldozzák. Az ütközőpontban a határok vannak. Jól látható ez azon, hogy Merkel ma azt csinálja, ami ellen három éve még tiltakozott: lebontja a belső mozgásszabadságot, amikor ellenőrzést vezet be a bajor-osztrák határon. És ez bedöntheti az egész EU-t, mert a példa követésére buzdít más országokat.
Természetesen a menekültek kapcsán a félelem szélesebb körű: óvni igyekszik a nemzeti identitást általában AZ idegentől. Ennek megfelelően Angliában pl. kiterjed a keleti tagállamokból érkezett vendégmunkásokra is. Vagyis Németországot a németeknek, Katalóniát a katalánoknak, stb. A pénzügyi válság és az iszlám terrorizmus felbukkanása csak ráerősített a fenyegetettség érzetére. Ezért az emberek azt szeretnék, ha erős lenne az identitásuk, egy befolyásos közösség tagjaként. Csak éppen a nemzeti identitás megerősödése folytán egyre többe kerültek szembe az unióval és bármivel, amit másnak gondolnak a saját határokon belül. Az európai vezetők mindent megpróbáltak, hogy szembeszálljanak az erősödő nacionalizmussal, ám a tömegek éppen az utóbbiból akarnak többet.
Le Monde
A bevándorlásról kötött belnémet kompromisszumnak meg kellene mentenie a koalíciót, feltéve, hogy lesz belőle valami a gyakorlatban is, ami még egyáltalán nem biztos - mutat rá a lap az”Orbán és az SPD között, Merkel nagy spárgája” c. cikkben. Seehofer megkapta, amit akart, de az még nem 100 %, hogy az elutasított menedékkérőket visszafogadják az érintett uniós tagállamok, ahol ezek az emberek először regisztráltak. A német belügyminiszter elismerte, hogy ha Görögország és Olaszország nem lesz partner, akkor az Európai Tanácsnak csúcsszinten kell döntenie a hogyan továbbról. Hiszen ha Ausztria pl. lezárja a Brenner-hágót, az óriási csapás lenne a nemzetközi áruforgalomnak. Ezzel visszapasszolta a labdát Merkelnek, aki viszont azt hangoztatta Orbán Viktornak, hogy a kontinensből nem lehet erőd.
A csütörtöki berlini találkozó igencsak kockázatos volt a kancellár szemszögéből, mert akkor még folytak a tárgyalások a szociáldemokratákkal az uniópártok egyezségéről, és nem mutatkozhatott túl békülékenynek a magyar vezetővel szemben, aki a berlini menekültpolitika legnagyobb bírálója. Ennek megfelelően a sajtótájékoztatón nagyon is hangsúlyozta a nézeteltéréseket. Orbán viszont értésre adta, hogy nem hajlandó semmiféle engedményre. Merkelnek igencsak egyensúlyoznia kellett a magyar vélemény és szocdemek megnyerése között. A kérdések kérdése az, hogy lehetséges-e ez a produkció hosszabb távon is...
New York Times
A lap szerint az Európai Unió rámehet a határok kérdésére, pedig a szervezetet egykor azért hozták létre, hogy meghaladják a faji alapú identitásra és nulla összegű játszmára épülő nemzetállamot, amely már kétszer is lángba borította a világot. Igaz, az alapító atyák annak idején nem említették, hogy tagállamok polgárainak fel kell adniuk a nemzeti identitásérzés és a szuverenitás egy részét. Napjainkban pedig, hogy a migráció társadalmi és politikai feszültségeket vált ki, jó páran azt hirdetik, hogy meg akarják őrizni azt, amiről úgy gondolják, soha nem járultak hozzá, hogy beáldozzák. Az ütközőpontban a határok vannak. Jól látható ez azon, hogy Merkel ma azt csinálja, ami ellen három éve még tiltakozott: lebontja a belső mozgásszabadságot, amikor ellenőrzést vezet be a bajor-osztrák határon. És ez bedöntheti az egész EU-t, mert a példa követésére buzdít más országokat.
Természetesen a menekültek kapcsán a félelem szélesebb körű: óvni igyekszik a nemzeti identitást általában AZ idegentől. Ennek megfelelően Angliában pl. kiterjed a keleti tagállamokból érkezett vendégmunkásokra is. Vagyis Németországot a németeknek, Katalóniát a katalánoknak, stb. A pénzügyi válság és az iszlám terrorizmus felbukkanása csak ráerősített a fenyegetettség érzetére. Ezért az emberek azt szeretnék, ha erős lenne az identitásuk, egy befolyásos közösség tagjaként. Csak éppen a nemzeti identitás megerősödése folytán egyre többe kerültek szembe az unióval és bármivel, amit másnak gondolnak a saját határokon belül. Az európai vezetők mindent megpróbáltak, hogy szembeszálljanak az erősödő nacionalizmussal, ám a tömegek éppen az utóbbiból akarnak többet.
Le Monde
A bevándorlásról kötött belnémet kompromisszumnak meg kellene mentenie a koalíciót, feltéve, hogy lesz belőle valami a gyakorlatban is, ami még egyáltalán nem biztos - mutat rá a lap az”Orbán és az SPD között, Merkel nagy spárgája” c. cikkben. Seehofer megkapta, amit akart, de az még nem 100 %, hogy az elutasított menedékkérőket visszafogadják az érintett uniós tagállamok, ahol ezek az emberek először regisztráltak. A német belügyminiszter elismerte, hogy ha Görögország és Olaszország nem lesz partner, akkor az Európai Tanácsnak csúcsszinten kell döntenie a hogyan továbbról. Hiszen ha Ausztria pl. lezárja a Brenner-hágót, az óriási csapás lenne a nemzetközi áruforgalomnak. Ezzel visszapasszolta a labdát Merkelnek, aki viszont azt hangoztatta Orbán Viktornak, hogy a kontinensből nem lehet erőd.
A csütörtöki berlini találkozó igencsak kockázatos volt a kancellár szemszögéből, mert akkor még folytak a tárgyalások a szociáldemokratákkal az uniópártok egyezségéről, és nem mutatkozhatott túl békülékenynek a magyar vezetővel szemben, aki a berlini menekültpolitika legnagyobb bírálója. Ennek megfelelően a sajtótájékoztatón nagyon is hangsúlyozta a nézeteltéréseket. Orbán viszont értésre adta, hogy nem hajlandó semmiféle engedményre. Merkelnek igencsak egyensúlyoznia kellett a magyar vélemény és szocdemek megnyerése között. A kérdések kérdése az, hogy lehetséges-e ez a produkció hosszabb távon is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.