Szerző: SZELESTEY
2018.07.01.
- Európa bezárkózik, Merkel azonban egy huszárvágással kiszabadult szorult helyzetéből, legalábbis egyelőreł;
- Az osztrák kancellár váratlanul Merkel megmentőjének bizonyult a brüsszeli csúcson, ahol Kurzon kívül a francia elnök játszott kulcsszerepet;
- Fel van háborodva az osztrák sajtó, mert a szélsőséges belügyminiszter burkoltan megfenyegette az oknyomozó újságírókat.
Die Welt
Az Európai Parlament magyar ügyekben illetékes jelentéstevője továbbra is úgy látja, hogy Magyarország jelenlegi útja nem összeegyeztethető az uniós értékekkel. Az EP Belügyi, Igazságügyi Bizottsága a héten nagy többséggel megszavazta a Sargentini által előkészített dokumentumot, miszerint a 7-es paragrafus javasolja az eljárás megindítását az Orbán-kormány ellen. A holland képviselő azt mondja, hogy ismét olyan politikára van szükség, amely helyreállítja a pluralizmust, a sokszínűséget, a sajtószabadságot, a toleranciát, az emberi jogokat és az átláthatóságot. A helyzetet annyira súlyosnak tartja, hogy szerinte egy-két tollvonással már nem lehet visszatérni a demokráciához, inkább egy teljesen más kormányra volna szükség. És itt a hangsúly nem a pártokra esik, egy egészen új politikáról van szó. Hozzáteszi, hogy a migráció ügyében képviselt probléma nem központi, bár foglalkozni kell vele, miközben a magyar vezetés szeretné erre a témára leszűkíteni a vitát.
Le Monde
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy a brüsszeli csúcsértekezleten elfogadott határozattal fordulat állt be abban, miként kezelje az EU a menekültözönt. Bár a módszerek még homályosak, a filozófia azonban egyértelmű: három évvel a nagy válság után Európa be akarja zárni a kapukat, illetve igyekszik lebeszélni mindenkit arról, illegális módon a földrészre jöjjön. Vagyis a menekülteket fogadnia kell, mert ezt írja elő a nemzetközi jog, de nem kér többé az ellenőrizetlen bevándorlásból. Persze nem minden államot vezérel ugyanaz, az eltérések alapvetőek lehetnek. A közép-európaiak – Magyarországgal és Lengyelországgal az élen – nem kérnek a dologból, mégpedig arra hivatkozva, hogy a jövevények megváltoztatják a társadalom etnikai, kulturális vagy vallási összetételét. Az olasz és az osztrák kormány azzal az ígérettel került hatalomra, hogy nem enged be egyetlen migránst sem. A németek, franciák és az északi államok ezzel szemben a nyitottság hívei maradtak, de kétségbeesetten próbálják megállítani a populista és szélsőjobbos pártokat.
A kérdés körül mutatkozó feszültség az európai egységet veszélyeztette, de ez vonatkozott Merkelre is. Nos, mindkettőt sikerült megmenteni. A kompromisszum alapja a külső határok megerősítése, illetve gyűjtőközpontok létesítése. Részben az EU-n belül azoknak, akik már itt vannak, részben a földrészen kívül azok részére, akik indulni akarnak. De győzelmet kiálthatnak a visegrádiak is, mert visszaverték a kötelező kvóták javaslatát. Ettől azonban még a helyzetet egyáltalán nem lehet megoldottnak tekinteni. A válság igazából csak most kezdődik. A külső határok lezárása megnyugtathatja az európai választókat, de nem gátolja meg azokat, akik útra akarnak kelni. Alaptétel, hogy a tagállamoknak össze kell fogniuk, legyen a mozgatórugójuk nemes, vagy akár kevésbé nemes...
Die Welt
Az Európai Parlament magyar ügyekben illetékes jelentéstevője továbbra is úgy látja, hogy Magyarország jelenlegi útja nem összeegyeztethető az uniós értékekkel. Az EP Belügyi, Igazságügyi Bizottsága a héten nagy többséggel megszavazta a Sargentini által előkészített dokumentumot, miszerint a 7-es paragrafus javasolja az eljárás megindítását az Orbán-kormány ellen. A holland képviselő azt mondja, hogy ismét olyan politikára van szükség, amely helyreállítja a pluralizmust, a sokszínűséget, a sajtószabadságot, a toleranciát, az emberi jogokat és az átláthatóságot. A helyzetet annyira súlyosnak tartja, hogy szerinte egy-két tollvonással már nem lehet visszatérni a demokráciához, inkább egy teljesen más kormányra volna szükség. És itt a hangsúly nem a pártokra esik, egy egészen új politikáról van szó. Hozzáteszi, hogy a migráció ügyében képviselt probléma nem központi, bár foglalkozni kell vele, miközben a magyar vezetés szeretné erre a témára leszűkíteni a vitát.
Le Monde
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy a brüsszeli csúcsértekezleten elfogadott határozattal fordulat állt be abban, miként kezelje az EU a menekültözönt. Bár a módszerek még homályosak, a filozófia azonban egyértelmű: három évvel a nagy válság után Európa be akarja zárni a kapukat, illetve igyekszik lebeszélni mindenkit arról, illegális módon a földrészre jöjjön. Vagyis a menekülteket fogadnia kell, mert ezt írja elő a nemzetközi jog, de nem kér többé az ellenőrizetlen bevándorlásból. Persze nem minden államot vezérel ugyanaz, az eltérések alapvetőek lehetnek. A közép-európaiak – Magyarországgal és Lengyelországgal az élen – nem kérnek a dologból, mégpedig arra hivatkozva, hogy a jövevények megváltoztatják a társadalom etnikai, kulturális vagy vallási összetételét. Az olasz és az osztrák kormány azzal az ígérettel került hatalomra, hogy nem enged be egyetlen migránst sem. A németek, franciák és az északi államok ezzel szemben a nyitottság hívei maradtak, de kétségbeesetten próbálják megállítani a populista és szélsőjobbos pártokat.
A kérdés körül mutatkozó feszültség az európai egységet veszélyeztette, de ez vonatkozott Merkelre is. Nos, mindkettőt sikerült megmenteni. A kompromisszum alapja a külső határok megerősítése, illetve gyűjtőközpontok létesítése. Részben az EU-n belül azoknak, akik már itt vannak, részben a földrészen kívül azok részére, akik indulni akarnak. De győzelmet kiálthatnak a visegrádiak is, mert visszaverték a kötelező kvóták javaslatát. Ettől azonban még a helyzetet egyáltalán nem lehet megoldottnak tekinteni. A válság igazából csak most kezdődik. A külső határok lezárása megnyugtathatja az európai választókat, de nem gátolja meg azokat, akik útra akarnak kelni. Alaptétel, hogy a tagállamoknak össze kell fogniuk, legyen a mozgatórugójuk nemes, vagy akár kevésbé nemes...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.