ROMAGYILKOSSÁGOK: KÉRDÉSEK, TÍZ ÉV UTÁN IS

168 ÓRA ONLINE
Szerző: TÓTH ÁKOS
2018.07.20.

Ma tíz éve annak, hogy egy testvérpár, az akkor 42 éves Kiss Árpád és kilenc évvel fiatalabb öccse, István, valamint a 34 éves Pető Zsolt többször is rálőtt két galgagyörki lakóházra. A házakban cigányemberek éltek. Akkor még nem sérült meg senki, de ezzel kezdetét vette Magyarország legújabb kori történelmének legsúlyosabb bűncselekmény-sorozata. A terroristák kilencszer csaptak le, s négy különböző településen összesen hat embert, köztük egy kisgyereket gyilkoltak meg. Bár a tettesek azóta életfogytig tartó börtönbüntetésüket töltik, a közvélemény joggal érezheti úgy, hogy az ügyet még mindig nem tárták föl teljes egészében. Ahogy múlik az idő, úgy lesz egyre kisebb az esélye annak, hogy ez megtörténik valaha.

Kiss István, Kiss Árpád és Pető Zsolt neve mára már egybeforrt a pusztítással. Az utolsó két támadásban pedig sofőrként résztvevő, jelenleg 13 éves fegyházbüntetését töltő segítőtársuké, Csontos Istváné pedig azzal a tudattal, hogy az ügy feltárása körül valami mind a mai napig nem stimmel.

Látszólag mindent tudunk. A terrorcselekmények időszakára már fölgerjedt a magyar társadalom összes baját a „cigánybűnözésben” meglelő és láttató politika. Napi szinten érkeztek a hírek arról, hogy a cigányokkal nem lehet együtt élni, az oktatási integráció, természetesen a cigányok miatt, megbukott, a magyar emberek menekülnek a falvakból. Mindennek hátteret adott a segélyezés gyakorlatáról kialakult vita, amelyre válaszul a Gyurcsány-kormány meghirdette a mai közmunkaprogram elődjét, az Út a munkához programot. Ettől az indulatok csillapodását várták, mindhiába. Épp ellenkezőleg. Kétségtelen, hogy a helyzet súlyos volt, de már akkor észlelni lehetett a Magyar Nemzetben, a Hír Tv-ben, a Heti Válaszban és a Demokratában a problémának azt a felnagyított és propagandaszerű sulykolását, amely a mai kormánylapok hangvételére is jellemző a menekültügy és Soros György személyét illetően. A helyzetet tovább feszítette az ellenzék: a Parlamentbe igyekvő Jobbik gárdája szinte minden hétvégén szervezett egy-egy fenyegető felvonulást valamelyik falu cigánysorán, és a Fidesz is igyekezett kiaknázni a helyzetet: 2008 novemberében például, Kiskunlacházán egy 14 éves kislányt brutálisan meggyilkoltak, s a helyiek, a polgármester vezetésével, rögtön a cigányokat vádolták a bűncselekmény elkövetésével. Az ügy kapcsán a Fidesz is cigánybűnözésről beszélt. A tettest jóval később kapták el: egy helyi, „csendes, jóravaló” férfi volt. Nem cigány.

A Debrecenben élő Kiss testvérek ott voltak a Magyar Gárda megalakulásakor, tetszett nekik a Jobbik radikalizmusa, de úgy látták, a politika valójában nem tud mit kezdeni a helyzettel. Kiss István eleve szimpatizált náci mozgalmakkal, például a Hitlert és Szálasit dicsőítő Véres Kard nevű szervezettel, néhány horogkeresztet is magára tetováltatott. Kissék társukkal, Pető Zsolttal úgy döntöttek, hogy majd ők igazságot szolgáltatnak. Ehhez azonban fegyvert kellett szerezni. Egy hirdetésben látták, hogy egy besenyszögi hivatásos vadász el akarja adni az egyik lőfegyverét. Kissék és Pető Zsolt 2008. márciusában rabolták őt ki. A házból hét vadászpuskát vittek el. E ponttól már semmi nem állhatott útjukba: az ámokfutás elkezdődött...

ITT OLVASHATÓ