Szerző: BECKER ANDRÁS
2018.07.24.
Hónapokig tartott a lónyai vadaskertben, míg az összes vaddisznót kilőtték: a 25 centis agyarú öreg kanok éppúgy nem élték túl a vadaskert felszámolását, mint a néhány kilós malacok. Tavaly március végén rendelt el a járási főállatorvos a területre karantént – hivatalosan megfigyelési zárlatot-, majd egy héttel később a teljes állomány „diagnosztikai célú kilövését”. Mindkét határozat az afrikai sertéspestissel való fertőzöttség gyanújáról beszél, míg a harmadik, a kilőtt állományt felleltározó szeptember 11-én készült jegyzőkönyv már az „afrikai sertéspestis fertőző állatbetegség leküzdése céljából kilövésre került állatok”-at és „betegség terjesztő anyagokat” veszi számba. A kilőtt állatokból előírás szerint mintát vettek, amit a NÉBIH központi laboratóriumában vizsgáltak meg – az eredmény szerint a 183 vaddisznó egyike sem volt fertőzött.
A NÉBIH által rendelkezésünkre bocsájtott adatokból ugyanakkor kitűnik, hogy tavaly márciusban a megyéből vizsgálatra beküldött mintákból „egy minta eredménye kétes” lett, vagyis egyértelműen nem lehetett kizárni, hogy az állat ASP-fertőzött volt. A kétes eredményű minta a lónyai vadaskertben talált elhullott vaddisznóból származott. A karantént elrendelő határozat szerint a tetemet megvizsgáló hatósági állatorvos sem tudta egyértelműen kizárni az ASP-fertőzést – ez vezetett aztán az állomány „diagnosztikai célú” kilövéséhez. A NÉBIH adatai szerint ugyanakkor a gyanú alaptalan volt: a tavaly az ország egész területéről beküldött további mintegy 5 ezer minta mindegyike negatív volt az afrikai sertéspestis szempontjából.
Az afrikai sertéspestis rendkívül könnyen terjedő („nagy ragályozó képességű”) fertőző vírusos állatbetegség, amely ellen nincs orvosi védelem: sem gyógyszer, sem védőoltás. A vírus nemcsak az állatok közti közvetlen érintkezéssel, hanem akár egy autó kerekére került ürülékkel is képes tovább terjedni, ráadásul hónapokig életképes marad. A megfertőződött állatok szinte kivétel nélkül elhullanak, gyakran néhány nap alatt. Bonyolítja a járvány elleni védekezést, hogy nem mindig pusztul el a teljes állomány: akad példány, amelyik túléli a konda többi tagját, de vírushordozó marad, ezzel hozzájárul a járvány terjedéséhez. Az ASP ugyanakkor nem fertőz meg sem más vadfajokat, sem az embert, a legnagyobb fenyegetést a házi sertésállományra jelenti...
A NÉBIH által rendelkezésünkre bocsájtott adatokból ugyanakkor kitűnik, hogy tavaly márciusban a megyéből vizsgálatra beküldött mintákból „egy minta eredménye kétes” lett, vagyis egyértelműen nem lehetett kizárni, hogy az állat ASP-fertőzött volt. A kétes eredményű minta a lónyai vadaskertben talált elhullott vaddisznóból származott. A karantént elrendelő határozat szerint a tetemet megvizsgáló hatósági állatorvos sem tudta egyértelműen kizárni az ASP-fertőzést – ez vezetett aztán az állomány „diagnosztikai célú” kilövéséhez. A NÉBIH adatai szerint ugyanakkor a gyanú alaptalan volt: a tavaly az ország egész területéről beküldött további mintegy 5 ezer minta mindegyike negatív volt az afrikai sertéspestis szempontjából.
Az afrikai sertéspestis rendkívül könnyen terjedő („nagy ragályozó képességű”) fertőző vírusos állatbetegség, amely ellen nincs orvosi védelem: sem gyógyszer, sem védőoltás. A vírus nemcsak az állatok közti közvetlen érintkezéssel, hanem akár egy autó kerekére került ürülékkel is képes tovább terjedni, ráadásul hónapokig életképes marad. A megfertőződött állatok szinte kivétel nélkül elhullanak, gyakran néhány nap alatt. Bonyolítja a járvány elleni védekezést, hogy nem mindig pusztul el a teljes állomány: akad példány, amelyik túléli a konda többi tagját, de vírushordozó marad, ezzel hozzájárul a járvány terjedéséhez. Az ASP ugyanakkor nem fertőz meg sem más vadfajokat, sem az embert, a legnagyobb fenyegetést a házi sertésállományra jelenti...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.