Szerző: BOROS TAMÁS, LAKY GERGELY
2018.06.
A magyar politikai életben gyakran dobálnak ideológiai jelzőket az egyes pártok szavazóira: a fideszes szavazók „jobboldaliak”, az MSZP-szavazói „baloldaliak”, esetleg „balliberálisok”. A jobbikosokat „szélsőjobboldalinak” szokták nevezni, a kisebb pártok szavazói pedig rendre megkapják a „liberális” jelzőt. A köznapi beszédben, zsurnalisztikában érthető a leegyszerűsítés, azonban, ha valóban meg akarjuk érteni a különböző pártok és azok szavazóinak motivációját, ha valóban ismerni akarjuk a magyar társadalom politikai értékrendjét, akkor fontos, hogy túllépjünk ezeken a leegyszerűsítéseken.
Ebben a kötetben a Policy Solutions elemző intézet és a Friedrich-Ebert-Stiftung - az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazinnal együttműködésben - arra vállalkozott, hogy közérthető, de a korábbiaknál részletesebb és pontosabb kategóriákat állítson fel a szavazók politikai értékrendjének bemutatására. A kötet szerzői abból indultak ki, hogy a brit „Political Compass” („Politikai iránytű”) kutatás mintájára a magyar társadalom is egy kétdimenziós koordinátarendszer keretein belül mutatható be legjobban, ahol egyszerre vesszük figyelembe a szavazók gazdaságpolitikai és társadalompolitikai értékrendjét. A kiinduló tézisünk, hogy a szavazók motivációit, pártválasztását, pártokkal és politikusokkal kapcsolatos attitűdjét ezen két értékrend „metszete” határozza meg, így ahhoz, hogy megértsük a társadalmat, egyaránt fontos tudnunk, hogy mit gondolnak ideális gazdasági és társadalmi berendezkedésnek.
Ahogy ezt a későbbiekben részletesen is leírjuk, a kutatás céljából létrehoztunk egy gazdaságpolitikai baloldal-jobboldal tengelyből és egy társadalmi nyitottság-zártság tengelyből álló koordináta-rendszert, melyben elhelyeztük a magyar társadalom összes jelentősebb demográfiai csoportját, így képet kaptunk arról, hogy melyik társadalmi réteg milyen politikai értékrenddel bír. A koordináta-rendszer alapján összesen négy fő politikai értékrend-kategóriába soroltuk a választókat, de ezeken túl is megvizsgáltuk az egyes kategóriákon belüli szélsőségeket, így még részletesebb képet kaptunk a szavazók gondolkodásáról.
Az egyes csoportok értékrendjének meghatározásához egy 28 elemből álló kérdőívet állítottunk össze, melyet egy korra, nemre, iskolázottságra, településtípusra reprezentatív országos közvélemény-kutatáson mértünk meg. A 1000 fős személyes megkérdezéses kutatást a ZRI Závecz Research végezte 2018. május 6. és május 13. között.
Bízunk abban, hogy a „Politikai útmutató Magyarországhoz” című kötetünk hasznosnak bizonyul újságírók, politikai elemzők, szociológusok, politikusok és minden olyan érdeklődő számára, aki mélyebben meg akarja ismerni az őt körülvevő társadalom mozgatórugóit...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.