Szerző: MÁZSÁR TAMÁS
2018.07.13.
Kiábrándult fideszes váltja Mendrey Lászlót, írtuk április közepén, miután megválasztották a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöki posztjára. Miből ábrándult ki?
2006-tól 2010-ig Fidesz-tag voltam, a miskolci közgyűlésében ellenzéki képviselőként tevékenykedtem. Természetes folyamatnak nevezhető, hogy a közélet iránt érdeklődő korombeliek közül ebben az időszakban sokan megpróbálkoztak a Fidesszel. Alternatívát láttunk egy olyan politikával szemben, aminek szintén nagyon sok hiányossága volt. Az már nem feltétlenül természetes, hogy az ember akkor hagy ott egy pártot, amikor az éppen kormányra kerül. Velem ez történt, pedig lett volna karrierlehetőségem.
Először azért nem vállaltam komolyabb szerepet, mert nem ismertem a rendszert, később pedig azért, mert már ismertem. Belülről láthattam a működést, ahogy a központi akarat ránehezedett a helyi párttagokra, képviselőkre. Tulajdonképpen semmi nem lep meg abban, ami azóta történik. Ismerős ez a modell.
Történelemtanárként hogyan definiálná?
Az alkotmányos keretek, az alapstruktúra még jogállami, de ebben egyre több, elsőre nem kardinálisnak tűnő elmozdulás történik. A Fidesz az elején csak blöffölt, tesztelte, mekkora ellenállásba ütközik. Most már elég jól bemérték, mit lehet, mit nem, világosak a módszereik, mégis mintha egyre kevesebb embert érdekelne, mi zajlik körülötte. A PDSZ által szervezett alaptörvény-módosítás ellen hirdetett tüntetésen százan voltunk, pedig ez egy nagyon sarkalatos probléma, hiszen az alkotmány szintjére emelték a polgári demokráciák több fundamentális alapelvének korlátozását. Közben természetesen megértem, hogy az embereket lekötik a mindennapi problémáik, és alternatíva híján nem jutott el az elégedetlenség arra a pontra, amikor az emberek többsége úgy gondolja: itt az ideje a változásnak. Úgy vélem, a jelenlegi feltételek még sokáig fennmaradnak, nagyobb változás a politika egészére értve nem várható.
Az oktatásban mi várható?
A kormány szerintem jelenleg azt gondolja, hogy az oktatás problémakörét egy időre letudta. Helyette a rosszabb sorban lévő egészségügyre koncentrál, ahol már tarthatatlan a helyzet.
Néhány szakember azt mondta nekem, hogy az egészségügyben tudatos kiéheztetés és lepusztítás történik, hogy a készülődő magánosítást minél inkább tudomásul vegyük. Kásler Miklós kinevezése szintén azt üzeni, hogy az oktatás messze nem lesz prioritás. Első nyilatkozatában félrevezető és a pedagógusokat sértő módon már arról beszélt, hogy a pedagógusok megkapták az 50 százalékos emelést, most már jó lenne szívvel-lélekkel dolgozni. Ezek után jelentős változásra nem számítok, miközben egészen ijesztő folyamatok zajlanak az oktatásban. Mindenki számára hozzáférhető adatok szerint 2003-ban még a pedagógusok 16 százalék volt 30 év alatti, 2016-ra ez a szám 6 százalékra csökkent. A pedagógusok közel 50 százaléka pedig már ötven felett jár. Az igaz, hogy a tanárképzésre 30 százalékkal többen jelentkeztek az utóbbi időben, de a bekerülők 45 százaléka lemorzsolódik, és amikor elkezdik a munkát, körülbelül a kezdők fele 1-2 éven belül otthagyja a pályát. Ezekkel a tendenciákkal kapcsolatban még a Klebelsberg Központ munkatársai is igen borúlátók, egy tavalyi egyeztetésen körülbelü l2025-re prognosztizálták, hogy nagyon nagy gond lesz az pedagógushiány. A PDSZ szerint előbb.
Ha minden változatlan marad, akkor összeomlás előtti állapotban van az oktatás. Személyi feltételeit nézve egyértelműen. Egyszerűen nem lesz, aki tanítson...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.