Szerző: SZELESTEY
2018.07.05.
- A Merkel-Orbán-találkozó nem csupán a német menedékegyezmény, hanem az európai demokrácia jövője szempontjából is rendkívül fontos
- A német kancellár azt csinálja, amit pár hónapja még élesen elutasított, de egyben elbukott az egész európai menekültpolitika
- A jobboldali populisták egyáltalán nem szolidárisak egymással
New York Times
A lap szerint igen nagy a tétje a német kancellár és Orbán Viktor mai, berlini találkozójának, mint ahogy annak a megbeszélésnek is, amelyet Seehofer belügyminiszter ugyancsak ma folytat Bécsben az osztrák kormányfővel. Merkelnek ugyanis a CSU-val két napja között megállapodás után egyben kell tartania a kabinetet, amihez az kell, hogy Budapest, illetve Bécs vállalja: visszaveszi azoknak a migránsoknak egy részét, akit a jövőben az osztrák-bajor határon létesítendő tranzit központokból fordítanak vissza. Három éve, a válság csúcsán mind Orbán, mind Kurz bírálta Berlin nyitott kapuk politikáját és nem tudni, mennyire lesznek partnerek ezúttal az uniópártok egyezségének végrehajtásához. Egyébiránt Európa számára sem mindegy egy cseppet sem, hogy mi lesz a mai egyeztetések kimenetele, mert a Merkel mindig is kiállt a demokratikus elvekért, miközben egy sor tagállamban erős jobbratolódás ment végbe.
Der Standard
FAZ
A lap a magyar kormánypárti lapok kommentárjaiból arra következtet, hogy Orbán Viktor elégtétellel néz a Merkellel tervezett mai megbeszélés elé. Így Bayer Zsolt arról írt, hogy Magyarországot évek óta eljárással és szankciókkal fenyegették a tranzitövezetek miatt, ám most Németország is ezt a megoldást választotta. Ebből következően a kancellárnak, a belügyminiszternek és a Bundestag elnökének arra kell felkészülnie, hogy a vendég ilyen hangulatban keresi fel őket. Főleg Merkel részéről azonban nem az érzésekkel kell foglalkozni, hiszen nagyon is konkrét megállapodásokat kell tető alá hozni az érintett államokkal, ha Berlin vissza akarja küldeni hozzájuk mindazokat a menedékkérőket, akik útközben náluk egyszer már regisztráltak.
Orbán azonban pont a látogatás elé időzítette a kijelentést, amely már nem kategorikus elutasításként hangzott, hogy ti. lehetséges az egyezség, ha előbb dűlőre jut Ausztria és Németország. Egyébként pedig azt mondja, hogy aki dél felől érkezik menekültként a magyar földre, azt általában már nyilvántartásba vették vagy a görög, vagy a bolgár hatóságok, így oda is kell visszatoloncolni őket. Amúgy a tranzitzónák ügyében az a magyar jogi álláspont, hogy azok nem a magyar állam területén vannak. Ugyanezt az elvet alkalmazzák jó ideje a németek is a repülőtereken, illetve rövidesen most már a bajor-osztrák határon is. Azaz visszaimportálják.
Süddeutsche Zeitung
A kommentár úgy látja, hogy Merkel ugyan meg tudta menteni a kormányt, de ez az egyetlen sikere, mert különben az EU-ban a kancellár olyan menedékpolitikára váltott, ami leginkább Orbán Viktor ízlésének felel meg. Azaz bezárkózni, nem pedig nyitva tartani a kapukat. Egyébiránt az uniópártok megállapodása annyit sem ér, mint a papír, amelyre nyomták. A döntő különbség azonban nem a migrációs politikában, hanem ott van a CDU, illetve a CSU között, hogy mennyire veszik komolyan a nemzetközi együttműködést. A bajor pártvezetés a nemzeti külön utat kívánja járni, a miniszterelnök ezzel szemben azt hangoztatja, hogy nem szeretne egyoldalú lépéseket, amelyek 3. államokat sújtanának. Ám a Seehoferrel kötött megállapodással pontosan az ellenkezőjét csinálta. Nem egyeztetett Ausztriával, ahhoz már nem volt elég energiája. A jövő szempontjából semmi jót nem ígér, hogy a belügyminisztert és a kormányfőt már csak az tartja össze, hogy tudják: a válás még kellemetlenebb következményekkel járna. Már nem lehetséges a bizalmon alapuló kooperáció, mindketten vesztesek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.