JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.07.03.
Nem ismerem Szabó Dezső munkásságát. Azaz nem tudok róla eleget ahhoz, hogy azt állíthassam, ismerem Szabó Dezsőt. Bán Zoltán András, az irodalomtudó emberek között az egyik legszínesebb és legtudóbb, akinek az irodalomtudására mélységes tisztelettel tekintek, ezt írta róla: "A sértődöttség Herkulese volt, a különvélemény Toldija: antiszemita, aki utálta az antiszemitákat; fajvédő, aki vitriollal higított epével támadta Németh Lászlót és általában is a mélymagyarokat; náciellenes, németellenes, Horthy-ellenes, Bethlen-ellenes, nyilasellenes, kommunistagyűlölő, ugyanakkor plebejus szellemű, aki a keresztény-nemzeti kurzust csak „görénykurzusként” emlegette. Antimodern prózaíró, viszont stiláris expresszionista. Szabó Dezsőre minden és mindennek az ellenkezője is igaz." Azt most hagyjuk, hogy én miért nem kedveltem sosem Szabó Dezsőt, mert a magam felületességét sem bírom jobban elviselni, mint a másokét.
Viszont találtam valamit, amit muszáj megosztanom az olvasni tudókkal és hajlandókkal. Kerestem valamit (ahogy szoktam), megint úgy, hogy körülbelül tudtam, az a valami hol keresendő (amióta falusi lettem, és végre - három év alatt - úgy ahogy rendbe tettem a könyvtáramat, most már itt is csak körülbelül sejtem, mit hol keressek). Azt tudom, hogy a Nyugat valamelyik évfolyamában van a tízes évek elejéről, de csak ennyit, két napja lapozok, persze folyton találok valamit, amit még nem olvastam... na egy ilyet akarok most idetenni:...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.