Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2018.07.28.
– Biztos úr! Mit vár a pikniktől?
– Fogják már fel, hogy nem nyilatkozom! – így a minden pártok felett álló európai biztos.
Vagyis Kötcse megőrzi a titkát. Nincs olyan, hogy a magyar emberek tájékoztatva legyenek arról, hogy mit is terveznek ellenünk. Bocsánat, a nemzet szolgálatában. (Pedig, Istenem, milyen jó is ezt így kimondani, hát még hallani, amikor valamit le akarnak nyomni a torkunkon: A magyar emberek azt akarják, hogy…). Coki, hülye magyar, nem kötjük az orrodra. Hogyne, hogy aztán mindjárt elkezdj itten finnyáskodni. Ehelyett kiszivárogtatás van. Orbán nagypolitikai véleménye, Orbán világválság-koncepciója. Orbán menekültválsága. Orbán kultúrkampfja és értékrend-orientációja. Hoppá! Most látom csak, hogy itt minden Orbánról szól, amint éppen hozzáhajlítja az objektív valóságot a saját szubjektív világképéhez. A szolgák pedig lépnek. Szijjártó hadat üzen, Merkel asszony összébb húzódzkodik, Trump kihúzza magát, Putyin a helyén van. Másfelől viszont kisvártatva megkezdi diadalmenetét a keresztény értékrendű kultúra, Schmidt Mariska tisztánlátó és a Magyar Idők adja a hangot. Belesimul a megtérni kész rabszolga-kórus: L. Simon, Prőhle Gergely és mások, akiknek, piff-paff, beleverték az orrát a saját ballib piszkába. Gyorsan megtagadják Esterházyt (hogy is mondhatta annak idején azt az égbekiáltó marhaságot, hogy földet vissza nem veszünk?!) Parti Nagy Lajos is megkapja a magáét. Minek ír az, aki még magyarul sem tud rendesen, mondja a bülbül szavú L. Simon. A többit meg majd apránként kinyírják. Mindenki a maga idején. Jönnek majd az értékrendűek, persze csak ha ők a jobbak, mert Orbán nem akar ám rossz minőséget látni maga körül. (Nem tudom, hogy az utóbbi időben merre szokott nézelődni a környezetében.)
Ez hát Kötcse. Északfok, titok, idegenség. Nem kell tudnod, mi vár rád, majd ha eljön az ideje, megérzed a tarkódon a történések jeges leheletét.
Ezzel szemben Tusnádfürdő! No, ott aztán lehet duhajkodni! Ott aztán el lehet mondani. Meg lehet üzenni haza, hogy hol a jövő, mi a jövő. Tanult, ott élő barátaimtól tudom, hogy alig pár száz, néha csak pár tíz ember lézeng ezeken a szeánszokon, mert a határon túliakat már nem érdekli ez a felhajtás. Maximum egy-egy Quimby- vagy Tankcsapda-koncert vonz pár ezres hallgatóságot. Amúgy szinte kihaltnak tekinthető a tábor, de ilyenkor mutatnak vágóképeket az előadókról, akik viszont igen jól érzik magukat hallgatóság híján is. Pedig van ott minden, mint a tanyasi búcsúban: Orbán Gáspár igét hirdet a házasság előtti szüzesség fontosságáról. Neki sem lehet könnyű fenntartani a látszatot egy ilyen intoleráns, illiberális, hímsoviniszta, despota apa mellett. Amott meg Németh Zsolt, az ötletgazda. A teljes magyar kormány-propaganda gépezet, magukat újságírónak nevező tudósítókkal. Az elmaradhatatlan Tőkés László és az erdélyi vazallusok színe-virága. És persze gyakorlatilag az egész magyar kormány. Pénzügyminiszterestől, innovációs miniszterestől, ilyen-olyan államtitkárostól, helyettes államtitkárostól. Ni csak! Itt a főpolgármester úr is. Mindnek van mondanivalója a Magyarországon élők jövőjéről. Vannak felettébb elgondolkodtató arcok is. Molnár Zsolt és Újhelyi István. Ők persze az MSZP dolgában járnak mi több, éppen Bencsik András által szerkesztett Demokrata tudósít missziójukról a legnagyobb objektivitással. Miközben ők a határon túli magyarokkal beszélgetnek Tusványoson, itthon elhárul a fegyelmi veszélye a rebellis Kunhalmi választmányi elnök és bűntársai feje fölül azért, mert nem szavaztak együtt a Fidesszel a képviselői fizetésemelés dolgában. Megnyugtató fejlemény. Én meg nem tudok szabadulni a víziótól, hogy jövőre ott látom majd őket az elnökségben, s addigra már itthon a szoci fejekben elkezd formálódni egy Fidesz-KDNP-MSZP koalíció terve is. Természetesen a következetes ellenzékiség szellemiségében...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.