Szerző: BOGATIN BENCE
2018.07.19.
Nem hosszabb távú megtakarításokért, nem a „nagybetűs életbe” való kilépéshez nélkülözhetetlen tartalékok összegyűjtéséért, hanem a megélhetés biztosításáért dolgozik a nappali tagozatos egyetemisták egyharmada. Ez az Oktatási Hivatal (OH) felméréséből derül ki, amely bár alapvetően gazdasági orientációval rendelkező hallgatók életszínvonalának jellemzőit hasonlította össze a felsőoktatásban más területen tanuló diákokéval, sokat elárul az egyetemisták általános helyzetéről. A vizsgálat leglényegesebb eredményeit a csütörtöki Világgazdaság cikke foglalja össze.
A felmérés egyik legfőbb megállapítása, hogy a hallgatók jelentős része nem tud boldogulni a szülők segítsége nélkül: az egyetemisták 50 százalékának a bevétele nagyrészt a családtól származik – függetlenül tanulmányai jellegétől –, és körülbelül mindössze harmaduké saját keresetből.
Az adatok szerint a szüleikkel élőknek átlagosan havi 85 ezer forint, a kollégiumban élőknek pedig 73 ezer forint kiadása van. Az saját keresettel a statisztikák szerint inkább rendelkező gazdasági beállítottságú hallgatókat átlagosan sokkal inkább megterhelik a tandíjak: ez körülbelül 100 ezer forintos többletet jelent a nem gazdasági pályára készülő diákokéhoz képest, így átlagosan 158 ezer forintot költenek.
A gazdaságtudományt hallgatók 31 százaléka megélhetési költségeinek fedezése érdekében dolgozik a tanulás mellett, a többi területen tanuló diák esetében a dolgozni kényszerülők aránya további tíz százalékkal magasabb.
A diákok 7 százaléka nemcsak saját költségei fedezése érdekében vállal munkát, hanem azért is, mert a családját vagy gyermekét kell eltartania.
A hallgatóknak mindössze a harmaduk állt munkába azért, mert így szeretne szakmai tapasztalatot szerezni. A diákként dolgozók közül a gazdaságtudományokat hallgatók harmada mondta azt, hogy ha nem dolgozna, akkor nem engedhetné meg magának, hogy diák legyen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.