NEM LASSÍT A MERCÉDESZ KECSKEMÉTEN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: RAJNAI ATTILA
2018.07.15.

Ha a Mercedes bármilyen okból szedné a sátorfáját, akkor Kecskemét a legnagyobb helyi adófizetőjét, a társadalmi szolidaritás élharcosát, a vendéglátósok-szállásadók pedig az egyre növekvő forgalmukat veszítenék el. Igaz, a német autógyártó érdekében korszerűsített és bővített infrastruktúra megmaradna. Bár a stuttgarti központból egy hét alatt sem sikerült válaszokat kapni arról, miként formálja át a gyár terveit az új amerikai gazdaságpolitika, nincs okunk kételkedni abban az alapvetésben, miszerint a Mercedes mindig befejezi, amit elkezdett. Így a második kecskeméti gyár megépítését is.

Tíz éve, 2008 júniusában jelentette be a stuttgarti székhelyű Daimler Ag igazgatótanácsa, hogy a 800 millió eurós beruházással épülő új – az első ütemben 2500 embert foglalkoztató – gyárának helyszínéül Kecskemétet választotta. Az alföldi megyeszékhelyen nem tört ki örömünnep a bejelentés hallatán, talán fel sem fogták a befektetés jelentőségét, pedig a helyszín kiválasztásában versenyben volt még Miskolc, illetve szlovák, román, szerb és lengyel városok.

A döntésben a Mercedest egy nemzetközi szakcég segítette, amely átvilágította az esélyes településeket, és számos szempont alapján rangsorolta őket. Kecskemét mellett szólt például a megfelelő méretű zöldmezős terület (450 hektár), a Liszt Ferenc reptérhez való közelsége, az autópálya-összeköttetés, de megvizsgálták a városi infrastruktúrát, felmérték az egészségügy helyzetét, sőt még a közgyűlés akkori tagjait is megszondázták, miként viszonyulnának ahhoz, ha egy világcég fektetne be a városukban.

A Mercedes ugyanis nem szeretett volna negatív kontextusba kerülni, mint akkoriban az Apollo Tyres indiai gumigyártó Gyöngyösön, amely a helyi Fidesz kezdeményezésére indult tiltakozási akciók miatt végül elállt befektetési szándékától. A sors fintora, hogy a 2006-ban polgármesterré lett fideszes Zombor Gábornak azért sikerült leváltania párttársát, Szécsi Gábort, mert elődjére politikailag ráégett a Malom Center építésének engedélyezése, amelyet a helyi lokálpatrióták és építészek jelentős többsége ellenzett. Ehhez képest a Mercedes idetelepülésében később a pláza megléte pluszpontot jelentett, mert az épülő gyár akkori felső- és középvezetését adó német családok számára megnyugtató volt, hogy hétvégenként a hazaival megegyező világmárkák üzleteiben shoppingolhatnak, míg a gyerekeik a multiplex mozi valamelyik termében múlathatják az időt...

ITT OLVASHATÓ