Szerző: Ténygyár
2018.07.24.
- Trumpot viszont sem szimpatikusnak, sem alkalmasnak nem látja a többség
- Csak a diplomások ismerik el Angela Merkel német kancellár vezetői képességeit
Országok és vezetőik közötti konfliktusoktól hangos a világpolitika, gyakran tűnik úgy, hogy amit eddig a „négy fal között” csináltak egymással az állam- és kormányfők – a vitákra, egyezkedésekre, helyezkedésekre gondolunk, persze -, azt most a széles nyilvánosság előtt teszik – diplomaták, hírszerzők és mindenféle elemzők őszinte megrökönyödésére. Donald Trump amerikai elnök Twitter-diplomáciája e téren kétség kívül új színt hozott, és olyanra se emlékezhetünk, hogy egy amerikai-orosz csúcstalálkozó után a fél világ azt találgatja, a szabad világ vezetőjét egyszerűen átverték, avagy ő maga az áruló, netán éppenséggel orosz ügynök. Szóval, van ok elég megérdeklődni a magyaroktól, ők mit gondolnak a világpolitika legfontosabb alakítóiról. Nyolc állam-, illetve kormányfőt választottunk ki, azokat, akik mostanság legtöbbet szerepelnek a külpolitikai hírekben: az amerikai, az orosz, a kínai, a francia és a török elnök mellett a német kancellárt, valamint a brit és a kanadai miniszterelnököt. Róluk kérdezte meg a magyarokat a Ténygyár a Pulzus telefonos kutatási applikáció segítségével. A beérkezett mintegy kétezer válaszból képeztük azt az 1000 fős mintát, amely a 18-59 éves alapsokaságot reprezentálja nem, kor, végzettség és településtípus szerint.
Attól, hogy egy politikus „erős”, vagyis hatékony vezetőnek tűnik, még nem biztos, hogy szimpatikus is, és ez fordítva is igaz. Ezért ketté is választottuk a kérdést, ki az az egy, akit jó vezetőnek tartanak, és ki szimpatikus a válaszadóknak a nyolc világpolitika-alakító közül. Nos, úgy látszik, hiába az egyre erősödő vád az amerikai választásokba történt beavatkozásról, hiába a Krím annektálása, hiába a 30 éves elköteleződés Paks 2 ügyében, Vlagyimir Putyin orosz elnök elnyerte a magyarok szívét. Mindkét kérdésre, vagyis arra is, hogy kit tartanak hatékonynak és kit szimpatikusnak a magyarok, az orosz elnök nyert, méghozzá meggyőző fölénnyel. Érdekes, sőt elgondolkodtató, hogy a fiatalabbak körében népszerűbb Putyin, mint a 30 év fölöttiek körében – ezt talán az magyarázhatja, hogy a ’90 után születtek már nem tudják, milyenek is voltak a Moszkva befolyása alatt töltött évtizedek Magyarországon. Arról pedig valószínűleg nem hallottak, hogy Putyin elnök egyre többször nyíltan is éppen azt a befolyást sírja vissza, a szovjet idők világpolitikai szerepét szánja Oroszországnak. Ennek a tudásnak viszont alighanem birtokában van a diplomások többsége, övék az egyetlen csoport, amelynek körében nem Putyin ül a trónon: a diplomások Merkel német kancellárt tartják a leghatékonyabbnak és Trudeau kanadai miniszterelnököt a legszimpatikusabbnak. A többi csoportban a sármos, és a hírekbe színes zokniaival is gyakorta bekerülő kanadai kormányfő nem szerepelt jól, alighanem az ismertsége hiányzik hozzá. Az ismertsége valószínűleg meglenne hozzá, Merkel német kancellár mégis inkább antipatikus a magyaroknak, nem múlt el nyomtalanul a Merkelt támadó kormánypárti kommentárok özöne az elmúlt években. Viszonylag sok szavazatot kapott ugyanakkor Macron francia elnök, bár élünk a gyanúperrel, hogy őt sokan az elmúlt hetekben ismerték meg „közelebbről”, és nem is államfőként, hanem szurkolóként: felmérésünk néhány nappal a francia fociválogatott világbajnoki győzelme után készült.
Ami viszont biztos, hiába tesz jelentős erőfeszítéseket Orbán Viktor miniszterelnök annak érdekében, hogy fogadják végre a Fehér Házban, annak lakóját, Donald Trump amerikai elnököt nem szerették meg a magyarok. Trump a hatékonysági és a szimpátia-listának is a legalján küzd a kínai és a török elnökkel, pedig ez utóbbi kettő ismertsége alighanem jóval alacsonyabb, mint az amerikai elnöké...
Országok és vezetőik közötti konfliktusoktól hangos a világpolitika, gyakran tűnik úgy, hogy amit eddig a „négy fal között” csináltak egymással az állam- és kormányfők – a vitákra, egyezkedésekre, helyezkedésekre gondolunk, persze -, azt most a széles nyilvánosság előtt teszik – diplomaták, hírszerzők és mindenféle elemzők őszinte megrökönyödésére. Donald Trump amerikai elnök Twitter-diplomáciája e téren kétség kívül új színt hozott, és olyanra se emlékezhetünk, hogy egy amerikai-orosz csúcstalálkozó után a fél világ azt találgatja, a szabad világ vezetőjét egyszerűen átverték, avagy ő maga az áruló, netán éppenséggel orosz ügynök. Szóval, van ok elég megérdeklődni a magyaroktól, ők mit gondolnak a világpolitika legfontosabb alakítóiról. Nyolc állam-, illetve kormányfőt választottunk ki, azokat, akik mostanság legtöbbet szerepelnek a külpolitikai hírekben: az amerikai, az orosz, a kínai, a francia és a török elnök mellett a német kancellárt, valamint a brit és a kanadai miniszterelnököt. Róluk kérdezte meg a magyarokat a Ténygyár a Pulzus telefonos kutatási applikáció segítségével. A beérkezett mintegy kétezer válaszból képeztük azt az 1000 fős mintát, amely a 18-59 éves alapsokaságot reprezentálja nem, kor, végzettség és településtípus szerint.
Attól, hogy egy politikus „erős”, vagyis hatékony vezetőnek tűnik, még nem biztos, hogy szimpatikus is, és ez fordítva is igaz. Ezért ketté is választottuk a kérdést, ki az az egy, akit jó vezetőnek tartanak, és ki szimpatikus a válaszadóknak a nyolc világpolitika-alakító közül. Nos, úgy látszik, hiába az egyre erősödő vád az amerikai választásokba történt beavatkozásról, hiába a Krím annektálása, hiába a 30 éves elköteleződés Paks 2 ügyében, Vlagyimir Putyin orosz elnök elnyerte a magyarok szívét. Mindkét kérdésre, vagyis arra is, hogy kit tartanak hatékonynak és kit szimpatikusnak a magyarok, az orosz elnök nyert, méghozzá meggyőző fölénnyel. Érdekes, sőt elgondolkodtató, hogy a fiatalabbak körében népszerűbb Putyin, mint a 30 év fölöttiek körében – ezt talán az magyarázhatja, hogy a ’90 után születtek már nem tudják, milyenek is voltak a Moszkva befolyása alatt töltött évtizedek Magyarországon. Arról pedig valószínűleg nem hallottak, hogy Putyin elnök egyre többször nyíltan is éppen azt a befolyást sírja vissza, a szovjet idők világpolitikai szerepét szánja Oroszországnak. Ennek a tudásnak viszont alighanem birtokában van a diplomások többsége, övék az egyetlen csoport, amelynek körében nem Putyin ül a trónon: a diplomások Merkel német kancellárt tartják a leghatékonyabbnak és Trudeau kanadai miniszterelnököt a legszimpatikusabbnak. A többi csoportban a sármos, és a hírekbe színes zokniaival is gyakorta bekerülő kanadai kormányfő nem szerepelt jól, alighanem az ismertsége hiányzik hozzá. Az ismertsége valószínűleg meglenne hozzá, Merkel német kancellár mégis inkább antipatikus a magyaroknak, nem múlt el nyomtalanul a Merkelt támadó kormánypárti kommentárok özöne az elmúlt években. Viszonylag sok szavazatot kapott ugyanakkor Macron francia elnök, bár élünk a gyanúperrel, hogy őt sokan az elmúlt hetekben ismerték meg „közelebbről”, és nem is államfőként, hanem szurkolóként: felmérésünk néhány nappal a francia fociválogatott világbajnoki győzelme után készült.
Ami viszont biztos, hiába tesz jelentős erőfeszítéseket Orbán Viktor miniszterelnök annak érdekében, hogy fogadják végre a Fehér Házban, annak lakóját, Donald Trump amerikai elnököt nem szerették meg a magyarok. Trump a hatékonysági és a szimpátia-listának is a legalján küzd a kínai és a török elnökkel, pedig ez utóbbi kettő ismertsége alighanem jóval alacsonyabb, mint az amerikai elnöké...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.