Szerző: KISS AMBRUS
2018.06.30.
Milyen félelmek jellemzőek a magyarországi dolgozókra? – erre a kérdésre kereste a választ a Policy Agenda vizsgálata, amely a Friedrich Ebert Stiftung (FES) budapesti irodája támogatásával jött létre. Korábban a FES egy másik kutatásáról is számot adtunk, amely más módszertannal térképezte fel általában a magyarok félelmeit.
Ezúttal a dolgozók szélesen értelmezett körében végezték a telefonos felmérést [1]: aki úgy tartotta magáról, hogy dolgozik, és ezért fizetést kap, még ha ez valójában valamilyen kényszervállalkozó lét is, akkor is bevonták a vizsgált célcsoportba. Az eredményekről Kis Ambrus, a Policy Agenda kutatóintézet vezetőjének az Új Egyenlőség portálon megjelent írását közöljük újra.
A félelemfaktorokat a mindennapi, a jövőtől és a kiszolgáltatottságtól való félelmek szerint csoportosítottuk. Kilenc témakör alapján kérdeztük meg a dolgozókat, és kategorizáltuk a dolgozói társadalmat:
- új helyzettől való félelem;
- magánélet-munka konfliktusa;
- munkahely egészségügyi kockázatai;
- túlóra;
- munkahely elvesztése;
- negyedik ipari forradalom kihívásai;
- életszínvonal csökkenése;
- nyugdíjas évek;
- munkavállalói jogok védelme.
- magánélet-munka konfliktusa;
- munkahely egészségügyi kockázatai;
- túlóra;
- munkahely elvesztése;
- negyedik ipari forradalom kihívásai;
- életszínvonal csökkenése;
- nyugdíjas évek;
- munkavállalói jogok védelme.
Mindennapok félelmei
A munka világában a mindennapi félelmek egyes emberek számára teljesen hétköznapi dolgok is lehetnek, míg mások ezeket akár sokként is képesek megélni.
A munka világában a mindennapi félelmek egyes emberek számára teljesen hétköznapi dolgok is lehetnek, míg mások ezeket akár sokként is képesek megélni.
- Egy új munkatárs érkezése, vagy új munkahelyre kerülés a dolgozók 7%-át érinti nagyon negatívan és erősen. Az abszolút többség (58%) úgy gondolja, hogy egyáltalán nem tart az ilyen helyzetektől, és jól tud alkalmazkodni.
- A dolgozók 51%-a nem érzi úgy, hogy „jelenlegi munkahelye, munkakörülményei veszélyeztetik egészségét”. Azaz majdnem a fele ennek a rétegnek eltérő mértékben, de tart ettől.
- A kutatás szerint szeretünk túlórázni: 53%-a a dolgozóknak vagy anyagi ok, vagy a munkahely stabilitása miatt örül annak, ha kicsit ráhúzhat a napi munkaidőre. Mindössze 14% mondta azt, hogy soha nem túlórázik, további 20% ugyanakkor azt mondta, hogy nem örül a túlórának, mert a családtól veszi el az időt, míg 10%-a a dolgozóknak már most is túlterheltnek tartja magár, ezért nem örül a túlmunkának.
- A túlórával szorosan összefügg a munka-család „konfliktusa”. A dolgozók 23%-a (kb. 1 millió munkavállaló) úgy érzi, hogy ennek a kettőnek az összeegyeztethetősége komoly problémákkal jár számára.
Jövőtől való félelem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.