Szerző: SZELESTEY
2018.07.18.
- A magyar és a lengyel EU-politikát teljesen lerombolta, hogy Trump lepaktált Putyinnal, Európának azonban mielőbb le kell nyomnia a tekintélyelvű világrendet, még mielőtt elkésne vele, miközben Orbán az orosz elnök zsebében van
- Az izraeli miniszterelnök azért mutyizik össze a visegrádiakkal, mert azt reméli, hogy segítségükkel derékba lőheti az EU elvi politikáját
New York Times
Soros György attól tart, hogy vesztésre áll a liberális demokráciáért vívott küzdelemben, és bár ellenfelei úgy állítják be, hogy hatalma szinte korlátlan, ő maga úgy véli, hogy politikai öröksége még sosem volt nagyobb veszélyben. A példátlanul hosszú, 14 gépelt oldalt kitevő összeállítás azt hangsúlyozza, hogy Soros mára szinte jóformán teljesen visszavonult az üzlettől, ám ha pénzügyekben nyilvánít véleményt, annak jelentősebb a súlya, mint a politikai megállapításainak. Pedig éppen a politikában húzott igencsak merészet, amikor a rendszerváltás után, egyszemélyes Marshall-tervként sok millió dollárt invesztált Kelet-Európában a civil társadalom és a demokrácia fejlesztésébe, a Popper-féle nyílt társadalom elmélete alapján. Éppen utóbbival van gond manapság: Putyin visszafordította autokráciába, és Magyarország, illetve Lengyelország ugyanebbe az irányba tart. Jön fel a nacionalizmus és a törzsi szemlélet, sorompók létesülnek a határokon, és Soros kénytelen azzal szembenézni: kudarccal ér véget mindaz, aminek a gazdagságát és élete utolsó fejezetét szentelte. De kitart elvei mellett, bár elismeri, hogy túl sok fronton veszít mostanság.
Soros a szokásos európai körútján az idén elkerülte Magyarországot, aminek oka a kormány kampánya volt. Úgy gondolja, abból nem sült volna ki semmi jó, ha eljön Budapestre. Ezzel együtt megismétli, hogy ha megnézi, hogy kik az ellenfelei, akkor azt kell hinnie, hogy valamit jól csinál. Az általa támogatott szervezetek a menekültválság során felkarolták az érkezőket és ez szolgáltatta az ürügyet Orbán Viktornak a befektető elleni háború megindításához és a harc nem ért véget a legújabb kétharmad megszerzése után sem. Ezért távozik a Nyílt Társadalom Alapítvány, ám elemzők csak találgatják, miért Soros került a magyar kampány kellős közepébe. Vita van arról is, vajon az oroszok, magyarok és lengyelek 89 után hajlandók voltak-e átvenni az összes nyugati értéket. Fukuyama szerint az inkább csak egy szűk, nyugatbarát elit vágyából következett, a vidéken élő, kevésbé iskolázott rétegek nem annyira vevők a liberalizmusra, a soknemzetiségű társadalomra, a meleg házasságra és a bevándorlók tömegére. De az Orbán-féle manipuláció is kellett ahhoz, hogy ennyire fellángoljon az intolerancia.
Soros nem gondolja, hogy a magyarok javíthatatlanul antiszemiták volnának. Nagyra becsüli népét, amiért az felkelt az elnyomás ellen és harcolt a szabadságért. Szerinte meg kell különböztetni a nemzetet és a kormányt. Ezzel együtt reméli, hogy életében még felkeresheti Budapestet, bár amikor ezt mondta, nem sok meggyőződést lehetett kiérezni a hangjából. Az ellenerők megnyilvánulásában rendszeresen ott van az antiszemitizmus. Az utóbbi időben leginkább az új szélsőjobb gerjeszti a Soros-paranoiát. Putyin és Orbán példája pedig azt mutatja, hogy a független civil társadalom elkerülhetetlenül minősül ellenzéknek olyan kormányok részéről, amelyek nem szeretnék, ha bárki ellenőrizné őket.
A kérdés, ki hol szeretne élni? Egy olyan világban, amelyet Soros próbál teremteni, vagy inkább az a jó, amerre Salvini és Orbán (és Trump) viszi a dolgokat? És manapság nem az-e a fontosabb, hogy Soros mire fordítja a megszerzett vagyonát, függetlenül attól, hogy azt egykor miként szerezte? Amúgy ő is elismeri, hogy többször is tévedett, pl. Orbán megítélésében. Victoria Nuland volt amerikai helyettes külügyi államtitkár szerint azonban Soros szabadságharcos. Ő maga úgy ítéli meg, hogy veszít, mert az Orbán-féle illiberális demokrácia hatékonyabbnak bizonyul, legalábbis jelenleg. Képviselői hatalmuk megszilárdítására lépnek fel a civilek ellen, ám Soros szerint ez még mindig jobb, mintha legyilkolnák mindazokat, akik nem értenek velük egyet. Ő maga nem örül, hogy ennyi ellensége van. Boldogabb volna, ha több barátja lenne.
Süddeutsche Zeitung
Az amerikai elnök olyanokat művel a világpolitikában, hogy két legfontosabb európai szövetségesének, Magyarországnak és Lengyelországnak romhalmaz lett a kül-, illetve EU-politikájából. Pedig a két kormány idáig határozottan kitartott az elnök mellett. Varsóban a Putyinnal lezajlott találkozót is úgy kommentálták hivatalos részről, hogy az semmi okot nem ad az aggodalomra, mert a történelem idáig mindig megmutatta, hogy az Egyesült Államok megbízható partner. PiS számára persze nem könnyű megmagyarázni a világot a saját hívek számára azok után, ami Helsinkiben történt. Varsóban veszélyt látnak az orosz államfőben, Trump számára viszont Putyin szövetséges és lelki társ. A kelet-európai populisták saját helyzetük megerősödését remélték az amerikai elnök győzelmétől, ám figyelmen kívül hagyták annak rokonszenvét a Kreml ura iránt, már ameddig ezt megtehették.
Ám Helsinki bebizonyította, hogy Trump gyenge, zűrzavaros, kiszámíthatatlan, műveletlen és tanulásra nem hajlandó politikus, ezért alaphiba bármiféle stratégiát alapozni a vele folytatandó együttműködésre – mondja a volt ottawai lengyel nagykövet. Ugyanakkor jóformán romokban van Budapest és Varsó viszonya Franciaországgal és Németországgal. Az Európai Parlament CDU-frakciójának vezetője azt várja ezek után, hogy a lengyelek alaposan elgondolkodnak Trump és Putyin összeborulása láttán...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.