Szerző: FARKAS ESZTER
2018.07.25.
Ebben persze semmi meglepő nincs (már csak azért sem, mert hasonló eredményeket már jóval korábban is publikáltak kutatók), noha fontos, hogy amit intuitíve érzékelünk a politikai történésekről, az adatokkal is kimutatható, igazolható legyen. A szerzők 41 Orbán-beszédet elemeztek: az évértékelőket, valamint a március 15-i és tusnádfürdői beszédeket. A főbb eredmények szerint Orbán 2014 óta erőteljes militáns hangnemre váltott, beszédeiben a migránsok, az EU, valamint az iszlám témájához egyre gyakrabban kapcsol háborús, katonai kifejezéseket. Továbbá egyre változatosabb szókinccsel próbálja előidézni az állampolgárokban az elesettség-, kilátástalanság- és félelem érzését.
Orbán Viktor tehát azt szeretné, ha a félelem és szorongás dominálná az őt követő magyar állampolgárok érzelemvilágát. Félelem a migránsoktól, Sorostól, vagy egyszerűen csak attól, hogy elveszítik a munkájukat:
az Orbán által megcélzott félelmek tárgyának skálája széles, ezért is férhet bele annyi típusú Fidesz szavazó. És ezt a célt segítették a migráns- és Soros-ellenes plakátkampányok, a kvótanépszavazás, valamint a nemzeti konzultációk sora is.
De miért is jó Orbánnak, ha a magyarok félnek a migránsoktól, Sorostól és az EU-tól? Erre a kérdésre politikai pszichológiai kutatások adhatnak választ. Az érzelmek és politikai cselekvés viszonyát vizsgáló elemzések két fő kérdésre keresik a választ: hogyan befolyásolják a különböző érzelmek a döntéshozatalt, és mennyire körültekintő (vagy éppen elhamarkodott) döntés születik különböző érzelmi állapotokban? Mennyi időt töltenek információszerzéssel az állampolgárok, mielőtt döntést hoznak egy-egy kérdésben?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.